Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

176 St. 30. §. tikai tartalmai czikket tett közzé. A tsz. főindoka az, hogy bár a czikkek politikai tárgyak körül forognak, nem birnak komoly politikai czélzattal, hanem inkább humoros megjegyzésekből állanak pártpolitikai színezet nélkül. A T. eme czikkekben egyáltalán nem talált politikai tartalmat, hanem csak frázisokkal kisért napi híreket, politikai czélzat nélkül. C: A «politikai tárgy», «politikai tartalom» fogalmának ez a magyarázata nem felel meg az 1848 : XVIII. t.-cz. 30. és 31. §-ai értelmének. Politikai tárgy körül forog a törvény értelmében minden nyilatkozat, mely az állam törvényhhozási vagy közigazgatási ügyeivel gyakorlati szempontból foglalkozik; oly czélzat, hogy a nyilatkozat az actualis törvényhozás vagy közigazgatás menetére közvetlen befolyást gyakoroljon (pártszempontot támogasson vagy támadjon), nem szükséges. Közömbös a közlemény irodalmi alakja is. A guny, a tréfa — melyek különben a politikai elmélkedésnek általánosan használt módjai — a közlemény politikai minőségét nem zárják ki; de nem fosztja meg politikai minőségétől a közleményt az sem, ha az előadott tényekhez az író nem füz megjegyzéseket, bírálatot. (1904. nov. 2. 8904. sz.) — Hasonló kijelentés: A politikai tartalmú élczlapokra is kiterjed a 30. §-nak a biztosítékra vonatkozó rendelkezése. (C. 1893. szept. 5. 6828.) h) A politikai élet terén történt ese mények vázolása politikai tárgy. 446. C: A vád alapját képező közlemények közül a lapnak 1903. évi 14. számában megjelent «A függetlenségi párt zászlóbontása)) czimü, amint ezt a kir. Ítélőtábla is megállapítja, egy országos politikai pártnak Zomborban történt szervezkedéséről ad hírt; e czikk azon következtetést vonja le ezen eseményből, hogy a párt Zomborban mély gyökeret vert s egyúttal közli az alakuláskor tartott beszédek egy részének kivonatát. E beszédek többek között ismertetik a párt programmját, fejtegetik az önálló vámterület, az általános titkos választó jog és az igazságügyi reformok szükségességét. A lapnak 1903. évi 26. és 27. számaiban megjelent közlemények pedig «Hirek a válságról)) czim alatt a magyar kormánynak az ausztriai kormánynyal folytatott tárgyalásairól és az országgyűlésen és pártokban történt politikai napi eseményekről adnak tudósításokat. A kir. ítélőtábla az említett czikkeket — e tartalmuk megállapítása mellett — azért nem tekinti politikai tárgyuaknak, mert azok puszta híradások, a szerző nem fejezi ki bennük politikai nézetét és nem von belőlük politikai vagy pártérdeket érintő következtetéseket. A S. T. 30. §-ának ez az értelmezése indokolatlan megszorítása a «politikai tárgy» fogalmánaak. A törvény e fogalmat nem szorítja az önálló fejtegetés, az okoskodás, az érvelés vagy következtetés eseteire, hanem egész általánosságban kötelezi a biztosíték letételére mind-