Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 30. §. 175 a javaslatot aktuális politikai természetűvé teszi és pártpolitikai jelleggel ruházza fel. A kir. tábla tehát tévedett a sajtótörvény 31. §-ának alkalmazásánál, midőn politikai tárgy körül forgó közleményt nem politikainak tekintette s az idézett törvényben meghatározott büntetendő cselekmény egyik ismérvét fenn nem forgónak állapította meg; ami a BP. 385. §. 1. a) pontjában körülirt semmiségi ok. Ehhez, képest mindkét alsóbiróság Ítéletét megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. (1904. máj. 10. 4360. sz.) e) Az országgyűlési tudósítás közlése politikai tárgy körül forog. 443. C: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok: Vádlott a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján érvényesített semmiségi panaszt, azt vitatván, hogy a vád tárgyává tett czikkek nem forognak politikai tárgyak körül. Minthogy azonban a kir. tábla helyesen állapította meg, hogy a «Sz. Esti Ujság» 1902. deczember 1-én megjelent első számában kiadott czikkek közül a «Nincs kormányválság*) czimü, a kormány belpolitikai helyzetével és a minisztérium tagjainak egymáshoz való viszonyával foglalkozik, az «Országgyülés» cz. pedig országgyűlési tudósítást közöl; a deczember 4-iki számában kiadott «Két éves szolgálat» czimü czikk továbbá a véderőtörvény megváltoztatásának gazdasági és politikai eredményeiről értekezik: a kir. tábla nem tévedett abban a jogi kérdésben,, hogy a vád tárgyává tett czikkek tartalmilag politikai és azoknak biztosítékkal nem bíró napi lapban való kiadása az 1848 : XVIII. törvényczikk 31. §-ában meghatározott vétség tényálladékát foglalja magában, megjegyeztetvén, hogy az a körülmény, vájjon az országgyűlési tudósításhoz a lap bíráló megjegyzéseket füz-e vagy nem, a politikai tartalom megállapíthatósága tekintetében közömbös. Az alaptalan semmiségi panasz elutasítandó volt. (1904. máj. 25. 4812. sz.) f) Az Ausztriával való kiegyezésről, a közigazgatás reformjáról szóló czikk politikai. 444. C: A «Kiegyezés» czimü czikk az Ausztriával kötött kiegyezést tárgyalja, tekintettel a két kormány politikai helyzetére és az egyezménynek az ország gazdasági viszonyaira való kihatására: e tény tehát kétségkivü1 politikai, mert az ország gazdasági érdekeinek megóvása egyik elsőrangú államczél és a törvényhozás feladata. Az «elhibázott reform» czimü czikk a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló hiányt bírálja, tehát oly törvényhozói alkotást, mely az ország kormányzásának rendszerét érdekelvén, már ennélfogva is politikai természetű Ezek szerint a kir. Ítélőtábla nem alkalmazta tévesen az 1898: XVIII. 31. §-át. (1904. jun. 8. 5287. sz.) g) A guny és tréfa a közlemény politikai természetét nem zárja ki. 445. A tsz. egy vidéki hetilap tulajdonosát és szerkesztőjét (ugyanazon személy) fölmentette ama vád alól, hogy biztosíték néikül levő lapjában poli-