Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

170 St. 23., 30. §§. Minthogy pedig 1900. január 9-étől április 8-ig 3 hónap nem telt el, nyilvánvaló, hogy ' főmagánvádlók magáninditványukat a Btk. 112. §-ában megszabott határidőn belül terjesztették elő; hogy tehát az inditványozási jog elévüléséből származtatott, a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ok fenn nem forog. (903. jen. 5. <5125.) Időszaki lap fogalma. 30. §. (III. fej.) 435 M. Izidor lapszerkesztő és H. Sámeul nyomdász-lapkiadó «Gy. FÚjsága czimü biztosíték nélkül hetenkint megjelenő lapjukhoz, ezt előre is bejelentvén olvasóiknak, egy héten belül kétszer is 1000—1000 példányban, önálló czhn alatt (Választási szózat. Riadó.) politikai tartalmú és a választókat a közeledő választásnál a 48-as politikai párt javára befolyásoló iratokat mellékeltek. A közvádló a St. 30. §. 2. pontja alapján kérte megbüntetésüket. A győri tsz. mind a két vádlottat fölmentette. A győri T.: hh. Biztositék adását az 1848. évi XVIII. t.-cz. csak újság és időszaki laptói követeli az esetre, ha annak tartalma akár részben, akár egészen politikai tárgyak körül forog és havonként legalább kétszer megjelenik. A törvény nem határozza ugyan meg, hogy mi az «ujság» vagy «időszaki lap», de az «ujság» és «időszaki lap» névre czél, rendeltetés és jellegből folyólag, csak azl a sajtótermék tarthat igényt s a közfelfogás is csak azon sajtóterméket tekinti ilyennek, a mely előre meghatározott, állandó czimmel és előre meghatározott időközökben jelenik meg, mert csak állandó czimet felvéve, s megjelenési idejét előre jelezve tarthat számot oly olvasóközönségre, mely közleményei iránt érdeklődéssel viseltetik s melynek körében eszméket ébreszthet, fejleszthet és érlelhet. A «Választási szózat» és «Riadó» azonban újság vagy időszaki lapnak egyáltalán nem tekinthető, mert sem előre meghatározott állandó czimük, sem előre meghatározott megjelenési idejük nem volt; egy és ugyanazon újság vagy időszaki lap két különböző időben megjelent két különböző számának pedig annál kevésbbé tekinthetők, mert habár forrásuk közös volt, de a czim és a szerkesztés közössége hiányzik. Oly sajtótermékek pedig, melyek habár egy közös forrásból származnak s egy és ugyanazon eszme, irány vagy czél szolgálatában állva, különböző czim alatt csak egy fenforgó esetből folyólag, nem előre meghatározott időközben, hanem csak alkalmilag jelennek meg, az újság vagy időszaki lap fogalmának i körén kivül esvén; a fenforgó esetben a sajtóvétség ezen tárgyi ismérve hiányzik. A kérdéses sajtóvétség másik tárgyi elemét, a politikát illetőleg pedig figyelembe veendő, hogy az 1848: XVIII. t.-cz. 30. §-a rendelkezésének nem az a czélja, hogy az alkalmilag megjelenő politikai tartalmú sajtótermékek megjelenése elé akadályokat gördítsen s nem az a czélja, hogy a politikai életre vonatkozó eszmék és érzületeknek ébresztését, képzését és mérlegelését megakadályozza, hanem czélja