Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 28. §. 169 rendszere nem alkalmazható, vagyis a Btkv. 108. §-ának «a tettes vagy részes» üldözhetőségére vonatkozó szabálya alkalmazást nem nyerhet. Jelen esetben a vizsgálóbíró 1901. évi február 28-án 1808. sz. a. kelt végzésével a törvényszerű határidőn belü rendelte el a vizsgálatot F. K. szerkesztő, tehát oly személy ellen, ki a sajtótörvény 28. §-a szerint a fokozatosan felelősek közé tartozik s kit a bevádolt névtelen czikkek szerzőjének vélelmezhetett. Ezzel meg volt indítva az eljárás az akkor egyénileg még nem ismert szerzők ellen is és pedig annál inkább, mert a határozat világosan ugy rendelkezett, hogy a vizsgálat «a fokozatos felelősség alapján vezetendő», tehát ez a F. L. fokozatos szabadulása esetén az előzően felelős szamélyekre is kiterjed. (1903. szept. 2. 7378.) —" E határozattal csak a szerzővel szemben van megállapítva, hog^ a javára máskülönben folyó elévülést a felelős szerkesztő elleni eljárás megszakítja; mivel azonban a C. az indokolásban a Btk. 108. §-ának alkalmazását a sajtójogi esetékben e részben kizárja, a gajtójogilag felelős személyek felelőssége pedig, egyetemlegesnek, bár fokozatosnak tekintendő; nincs kétség benne, hogy a megállapítás a fölfelé haladó felelősség esetében is alkalmazandó. Tehát a szerző ellen indított eljárás a felelősszerkesztő javára folyó elévülést és igy tovább, — szintén megszakítja. A határozat ama kijelentésével, hogy az elévülés hivatalból veendő figyelembe; elvileg megegyeznek a következő kijelentések is: Sajtóvétség esetében az ind.tványi határidő kezdő és utolsó napja. (Btk. 112. §.) 434. B p e s t i T.: Az inditványi határidőt illetőleg kimondta a kir. tábla, hogy amennyiben be volna bizonyítható, hogy főmagánivádlók a vádbeli cselekmények elkövetését még 1900. jan. 8-án tudták meg, akkor az inditványi határidőt ápr. 7-ének végével lejártnak s ápr. 8-án beadott feljelentést elkésettnek kellene tekinteni: «mert a Btk. 112. §-a szerint az indítványt azon naptól, nem pedig azon napra következő naptól számított három hó alatt kell előterjeszteni, amely napon stb. (1901. decz. 21. 7294/B. sz.) C.: Vádlottak azért jelentettek be semmiségi panaszt, mert szerintük főmagánvádlók a sérelmükre elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés elkövetéséről és elkövetőiről már 1900. január 8-án szereznek tudomást, ' minthogy pedig feljelentésüket 1900. április 8-án adták be, az ezekhez képest a Btk. 112. §-ában megállapitott 3 havi határidőn tul elkésetten előterjesztett vádinditványuk a bűnvádi eljárás megindítására alapul nem szolgálhatott; a kir. tábla tehát tévesen alkalmazta a Btk. megfelelő rendelkezését akkor, midőn a bűnvádi eljárás megindítását kizáró ezen ok fenforgását meg nem állapította. A kir. tábla — eltérően az elsőbirósági ítélet álláspontjától — azt vette megállapítottnak, hogy főmagánvádlók a vád tárgyává tett cselekménj elkövetéséről és elkövetőiről csak 1900. évi január 9-én szereztek tudomást. Ezt a ténymegállapítást a Bp. 437. §. 1. bekezdése szerint a kir. Curia is köteles határozatának alapjául elfogadni.