Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 28. §. 165 szerző helyett az áll, aki a sújtott elme-müvet közzéteszi, amennyiben az felelősségre nem vonrható, utána a sajtójogi felelősség közönséges rendje szerin't a kiadó, illetőiéig a felelős szerkelsztől, s végüli a nyomdász következik; ehhez képest minthogy a kir. törvényszék vádhatározatában megállapította azt, hogy a sújtott elme-münek ki a közzétevője, közzétevőnek pedig az tekintendő, aki az ítélettel sújtott elme-münek nyomtatvány utján való megjelenését akár saját elhatározásából kifolyólag, akár a szerző beleegyezése folytán megvalósítja, elesik annak lehetősége, hogy a közzétevőkkel egyidejűleg a nyomdászok a közzététel ténye miatt, amiként az elsőbiróság végzésében különben helyesen kifejtetett, felelősségre vonassanak. (1904. máj. 27. 3033.) A sajtóvétség elévülésének a St. 28. §-ában meghatározott ideje nem azonos a magáninditvány előterjesztésének (Btk. 112. §.) határidejével. 428, C: A sajtóbiróság az indítvány elkésve tett előterjesztése indoból szüntette meg a sajtóügyi eljárást, a Btk. 112. §-a alapján, mivel a magánvádlók, ámbár a vétség és annak elkövetője 1884. ápr. 8-án tudomásukra j'utott, feljelentésüket csak azon évi nov. 14-én és igy az indítvány előtérjeszthetésére az idézett törvényszakaszban megállapitott három havi határidőn tul adták be. Igaz ugyan, hogy az 1848 : XVIII. tcz. 28. §-a szerint minden olyan sajtóvétség, mely ellen csak magánkereset indítható, két év múlva évül el. Igaz az is, hogy az 1880 : XXXVII. tcz. által a sajtótörvénynek idézett szakasza érvényben hagyatott. Ámde a két törvényszakasz az 1848: XVIII. tcz. 28. §-a és a Btk. 112. §-a, két különböző tárgyról intézkedik. Az első a sajtóvétség büntethetőségének tárgyi elévülését, az utóbbi pedig a magáninditvány előterjeszthetésének idejét és így a megtorlás érvényesithetésének egyik alaki feltételét határozza meg. Az 1880: XXXVII. tcz. 7. §-a fentartja az 1848: XVIII. tcz. 28. §-a szerinti elévülést, de nem rendelkezik a magáninditvány előterjeszthetésének határidejéről. A Btk. 112. §-ának a magáninditványból függő minden büntetendő cselekményre kiható, ezen általános intézkedése alól pedig a sajtóvétségekre nézve kivétel nem tétetik. (7383/1884.) =- Azonos határozatok: Curia 1882. decz. 5. 15,868. — 1886. decz. 7. 9429. — 1891. ,s:zept. 10. 6043. — 1892. ápr. 5. 2645. — 1894. máj. 8. 4191. — E megkülönböztetés a gyakorlatban kétség alá nem esik többé. A 4191/1894. sz. hat. lásd a Btk. 112. §-nál 597. sz. a. 429. C: Minthogy az 1848: XVIII. t.-czikknek az 1880. XXXVII. tcz. 7. §-ával hatályában fentartott 28. §-a nem azt az időt szabályozza, melyben a magáninditványt elő kell terjeszteni, minth. e tekintetben a Btk. rendelkezésének hatályát a fentebb hivatkozott törvények annál kevésbé érintik, minthogy az 1848: XVIII. tcz- a magánvád emelési határidejére nézve az általános elévülés határidő mellett külön rendelkezést