Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 14. §. 161 A St. 14. §-a értelmében való közlés nem a bünv. elj. megindítását, hanem a büntethetőséget kizáró ok, melynek mérlegelése az itélöbiróság hatáskörébe tartozik. 424, S. 0. a «G. és Vidéke» czimü hírlapban azt állította M. J.-ről, — aki Budapestről G—n nyaralt, — hogy őt a budapesti kir. büntető törvényszék magánokirathamisitás büntette miatt 2 évi fegyházra ítélte. M. J. e közlemény miatt a Btk. 259., 261. §-ai alapján mint főmagánvádló befejezett vizsgálat után vádiratot adott be S. 0. ellen. A pestvidéki tsz. vádtanácsa a vádiratot elutasította és a bűnvádi eljárást a Bp. 264. §. 1. pontja 1. tétele alapján megszüntette. B p e s t i T.: A kir. törvényszék vádtanácsa a bűnvádi eljárást azért szüntette meg a terhelt ellen, mert elfogadta bizonyítottnak azt, hogy terhelt a «G. és Vidéke» czimü hetilap 1903. február 22-én megjelent számában a hirek rovata alatt hiv szellemben és igazán közölte a budapesti kir. büntetőtörvényszéknél a főmagánvádló ellen magánokirathamisitás büntette miatt lefolytatott főtárgyalás menetét és eredményét. A kir. ítélőtábla a vádtanács végzését sem ismerhette fel helyesnek és elfogadhatónak. Az 1848: XVIII. tcz. 14. §-a értelmében «kereset nem indittathatik» azok ellen, aikik: a bíróságok iratait és nyilvános üléseit hiv szellemben közlik. A kérdés tárgyát tehát az képezi, hogy az érzületkifejezés a Bp. keretében, a beszámítást kizáró okok közé sorolandó-e, vagy pedig a bűnvádi eljárás megindítását kizárok közé; s igy a hiv szellemben való közlés ténye az előzetes kereshetőségi kérdések között eldönthető-e vagy sem? A tétel betűszerinti értelme szerint ugyan arra a következtetésre kellene jutni, hogy az eljárás megindítását kizáró okról volna szó. Ellene szól azonban ennek az a körülmény, hogy a hatóságok iratai és nyilvános tárgyalásairól megjelent hírlapi tudósítások rendszerint a hivatalos iratnak és az ülések lefolyásának nem szórói-szóra való közlése, hanem kibővittetnek oly gondolatközlésekkel, amelyek a történeti igazságtól eltérően tartalmazhatnak oly állításokat vagy kifejezéseket is, amelyeknél kapcsolatban a czikk egyéb tartalmával, a sajtó jogi felelősség kérdése felvethető és vizsgálandó az is, hogy irányzatos elferdités nem fedezhető-e fel, vagyis a hiv szellemben való közlés tényének megállapítása nem oly alaki szempontokon nyugszik, mint a Btk. 105. §-ában meghatározott bűnvádi eljárás megindítását kizáró okok (bűnös halála, királyi kegyelem, elévülés), hanem annak előfeltételét képezi a bünper összes adatainak érdemi mérlegelése. Ez okból tehát a vádtanácsnak nem állhat feladatában az eljárást a Bp. 264. §. 2. pontja alapján megszüntetni. A kir. törvényszék vádtanácsa ugyan nem is az alapon, hanem az idézett §. 1. pontja értelmében szüntette meg az eljárást. Döntvénytár. Büntetőtörvénykönyv. II. 11