Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 13. §. 159 volna. Minthogy pedig- a büntető törvénykönyvek életbeléptetéséről szóló 1880: XXXVII. tcz. 39. §-a szerint, a nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek elbírálása a sajtóbiróságok és esküdtszékek hatáskörébe tartozik; minthogy továbbá tekintettel az imént idézett t.-cz. 7. §• 2. bekezdésére, sajtóvétség miatt csak az 1848: XVIII. t.-cz- 13. és 33. §-aiban körülirt személyek büntetendők, vádlott pedig ezen személyek egyikét sem képezi; minthogy végül az imént idézett sajtótörvény 27. §-ában meghatározott eset sem forog fen: ezeknél fogva, és még felemlítve azt is, hogy a kir. ügyésznek a szegedi kir. főügyész 1895. május 17-én 1554. sz. a. hozzá intézett irata alapján a végtárgyaláson tett nyilatkozata szerint, a terjesztett nyomtatvány izgató tartalma miatt annak szerzője a budapesti sajtóbiróság által időközben már elitéltetett: az alsófoku bíróságok Ítéletei a megelőzött bűnvádi eljárással együtt nyilván a fennebb idézett törvényszakaszokba ütközvén, e miatt azokat az egész eljárás megsemmisítésével hatályon kívül helyezni kellett. (1896. decz. 3. 1532. sz.) 421. K. székesfehérvári terhelt «fümagvak» jelzés alatt N. nyomdájából Budapestről, csomagot kapott, melyben a magyarországi szoeziáldemokrata párt budapesti vezetőségének kiáltványai voltak. Ezeket K. terhelt elolvasta s a benne foglalt izgató felhívás terjesztése végett a küldeményből 50—60 drbot szétosztott. A többit, vallomása szerint, megsemmisítette. A székesfehérvári tsz. K. vádlottat a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütküző izgatás vétségében bűnösnek mondotta ki, mivel &tudva, osztály ellen izgató röpiratot terj esztett.» A budapesti T. az ítéletet és indokát helybenhagyta. C: Minthogy a sajtóvétség elkövetésének alkotó elemét képező közlés, terjesztés (eladás, ingyen kiosztás, közsszemlére való kitétel) nélkül el nem követhető, ennélfogva a sajtótörvény 27. §-ában foglalt eset kivételével a terjesztés pusztán önmagában büntetendő cselekményt nem képez. Már pedig a jelen bűnügynél a most idézett törvényszakaszba ütköző cselekmények elkövetése fenn nem forog; mert a jelen vádbeli cselekmény alapját a székesfehérvári városi rendőrség által 1888. márcz. 10-én K. J. vádlottnál lefoglalt, a «magyarországi szoeziáldemokrata párt vezetőségéinek aláírásával N. budapesti nyomdájában kiadott «Prcletárok! Elnyomott munkásnép!» feliratú ama röpiratnak ingyenes kiosztásával 1888. márczius 8-án és 9-én történt terjesztése képezi, amely nyomtatvány közzététele miatt, a kir. ügyész által a végtárgyaláson a bírósághoz beadott és a végtárgyalási jegyzőkönyvhöz csatolt ítéletből kitetszőleg, a budapesti kir. büntető törvényszék mint esküdtszéki sajtóbiróság csak később, t. i. 1898. június 25-én 49,818. szám alatt hozott elmarasztaló ítéletet. Minthogy ezekből folyólag az alsóbb fokú bíróságok által hozott ítéletek bűnvádi eljárás alá nem vonható cselekményt érintenek, ennélfogva amaz ítéletek hatályon kivül való helyezésével a további bűnvádi eljárás megszüntetendő volt. (1899. okt. 10. 7863.)