Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

158 St. 13. §. A nyomdatulajdonos felelőssége, ha a szerző és kiadó nem tudatik. 418. C: Tek., hogy az 1848 : XVIII. t.-cz. 13. §-a szerint a nyomdatulajdonos sajtó vétségeért csak azon esetben büntettetik, ha semi a szerző, sem a kiadó nem tudatnék: tek., hogy Sz. M. nyomdász azon személyt, kinek megrendelésére a vád alapjául szolgáló közleményt kinyomatta, Cz. Jankel személyében megnevezett s Cz. Jankel bevallotta, miként a kérdéses nyomtatványt ő rendelte meg s á példányokat ő vett© át és igy kiadónak ő lévén tekintendő. Sz. Mór nyomdász a tvben meghatározott felelősség elveinél fogva még az esetre sem lenne büntetendő, ha a szerző nem lenne is kinyomozható s igy a nevezett Sz. Mór irányában a kereshetőség helyesen lévén megszüntetve, a magánvádló felfolyamodása, illetve semmiségi panasza mint alaptalan elvettetik. (1885. okt. 15. 7073.) Az esküdtekhez intézett kérdések ugy teendők fel, hogy a feleletből vádlott felelőssége a törvényben megállapított fokozat szerint (szerző, kiadó) megállapítható legyen. 419. C: Tek. arra, hogy a sértő nyomtatvány miatt két egyén ellen van vád emelve, az esküdtekhez intézendő kérdések oly alakban teendők fel, hogy az azokra adandó feleletek által mindenek előtt az oldassék meg, vájjon melyik a szerző és esetleg, ha a szerző ki nem tudatnék, melyik a kiadó? mert a hivatkozott törvény szerint ez utóbbi csak az esetben büntethető, ha a szerző ki nem tudatik; minth. azonban a feltett kérdések alakja ezen szempontokat mellőzve az esküdtek tévedésbevitelét eredményezte akképp, hogy noha a II. r. vádlottra nézve a reá vonatkozó I. és II. kérdésre adott feleletük által megállapították, miként ő a kérdéses nyomtatványnak se nem szeizője, se nem kiadója, mindazonáltal e vádlottat a rágalmazásban és becsületsértésben vétkesnek kimondották: a kérdések alapja tehát benső ellentmondásban álló esküd tszéki határozatot eredményezett és akként az az eljárás lényeges formasértést és igy az elj. szab. 91. §. 6. pontja alá eső semmiségi esetet képez. (1886. decz. 16. 8994.) A nyomtatvány terjesztője nem tartozik a St. 13. §-a alapján felelősségre vonható személyek közé. 420. C: A vádlottak ellen foganatosított bűnvádi eljárás egész terjedelmében megsemmisíttetik' s az ellenük hozott alsófoku bírósági ítéletek hatályon kívül helyeztetnek. Az eljárás adatai szerint az a .tényállás, hogy vádlottak a terhükre rótt izgatás vétségét a «Magyarország jogtalan népéhez» czimü, Budapesten kiadott s onnan kapott nyomtatvány példányainak a piaczon eszközölt elárusitásával véghezvitt terjesztése által :— tehát nyomtatvány utján követték el és pedig még mielőtt azon nyomtatvány illetékes bíróság által itéletileg büntetendő tartalmúnak nyilváníttatott és példányai elkobzása a Btk. 62. §. alapján elrendeltetett