Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

St. 13. §. 153 T. 40. §. 1. pontjában a kir. járásbíróság- hatáskörébe utalt szemérem elleni vétség képez törvényes kivételt. Ezekkel szemben a kir. ügyészség azt vitatja, hogy a fokozatos felelősség elve íéjs az esküdtszék hatásköre a szóban forgó területen is csak azokra a bűncselekményekre nézve tartatott fenn, melyek már az 1848-iki sajtótörvényben benne foglaltattak és később a Btk.-ben azonos határozatokkal pótoltattak, mig a Btk.-be felvett többi sajtódeliktumok az együttes büntetőjogi felelősség szerint a köztörvényszékek által volnának elbirálandók. Szerinte ugyanis az É. L. T. 7. §-a első bekezdésének az a rendelkezése, hogy az 1848. évi sajtótörvénynek hatályon kivül helyezett §-ai helyébe a Btk. «megfelélő rendelkezései* lépnek, nem azt jelentené — mint eddig — hogy azok helyébe a Btk. világosan ki nem vett összes sajtóügyi rendelkezései lépnek, hanem azt, hogy csak azok lépnek helyébe, a melyek tárgyuk és elkövetési cselekményük szerint teljesen megegyeznek a hatályon kivül helyezett szakaszok rendelkezésével, mig a Btk.-nek azoktól többé-kevésbé eltérő egyéb sajtóügyi rendelkezései a nyomtatvány utján elkövethető bűncselekményeknek külön nemét állapítanák meg, a melybe tartozó bűncselekmények az É. L. T. 7. §-ának második bekezdése szerint már nem a fokozatos és kizárólagos felelősség, hanem az együttes felelősség elve alapján biráltatnának el. Továbbá a kir. ügyészség szerint az e nemű bűncselekmények, különösen a még sajtóbiróságilag el nem itélt nyomtatványok terjesztése által elkövetettek, a sajtóbiróság hatáskörébe nem tartozván és a bíróságok megjelölését az É. L. T. hallgatással mellőzvén, azok a köztörvényszékek által volnának elbirálandók. Ez az álláspont azonban el nem fogadható: mert a fokozatos és kizárólagos felelősségnek nyilván fentartott elvével ellenkeznék, ha annak körén kivül álló egyének is, még pedig az együttes büntetőjogi felelősség alapján, büntető eljárás alá vonathatnának; és mert az ily egyének a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmények rendes bíróságától, a sajtószabadság egyik biztositékát képező esküdtszéki bíróságtól, el is vonatnának; a fennálló sajtótörvények alapelveivel és rendszerével ellenkező emez álláspont tehát a törvények határozott rendelkezésével volna igazolandó; holott e helyett a kir. ügyészség, a mint a fentebbiekből kitűnik, lényegileg csak az É. L. T. 7. §-a első és második bekezdésérek az országgyűlési tárgyalások felfogásával és a tizenöt évi birói gyakorlattal ellenkező értelmezésére támaszkodik. Végül megjegyeztetik, hogy a Btk. 248. §-ának első bekezdésében körülírt vétséget az É. L. T. 40. §-ának 1. pontja kifejezetten utalván