Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

8 Ktk. 38., 41. §§. 21. Két aradmegyei népiskolában egy irott történeti ős egy irott versfüzet használtatott, melyek tartalma államellenes volt. A tanfelügyelő ezeket lefoglalván — a két tanitó felelősségre vonatott. A k i s j e n ő i jb. mindkét vádlottat elitélte. Nagyváradi T.: Az 1879. évi XL. t-czikk 38. §-ába ütköző kihágás az államkormány használata által eltiltott tankönyv vagy taneszköz használata által követhető el; minthogy pedig vádlottak tagadták s e tagadásukkal szemben az eljárás során nem is nyert bizonyítást, hogy ők a vezetésük alatti iskolában az elkobzott irott füzeteket tankönyvül használták, ugyanazért tekintettel arra, hogy a kir. ügyész felebbezése a vádlottaknak nemcsak terhére, hanem javára is szolgál: a kir. ítélőtábla a kir. járásbíróság Ítéletét megváltoztatja s vádlottakat az állam elleni kihágás vádja és következményeinek terhe alól felmenti. (1894. decz. 6- 3704. sz.) C: A fiélebbezés visszautasittatik. (1895. febr. 28. 1604. ez.) Veszélyes fenyegetés mint közcsend elleni kihágás : a) hatóság elleni erőszak helyett v. f; 41. §. 22. Bpesti T.: A kir. törvényszék ítélete, ügy a minősítés, valamint a büntetés tekintetében megváltoztatik, H. J. vádlott a hatóság elleni erőszak vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik, ellenben a közcsend elleni kihágás miatt vétkesnek mondatik ki s ezért 8 napi elzárásra ítéltetik. Indokok: A Btk. 165. §-ában körülirt büntetendő cselekmény egyik legfőbb alkateleme, hogy a hatósági közeg működése a törvény vagy a hatósági meghagyásra legyen visszavezethető. B. F. községi bírónak 1881. márczius 1-én foganatba vett azon eljárása, hogy vádlott ellen tárgyalás és ítélethozatal nélkül 2 frt tartozás erejéig hivatalból végrehajtást vezetett, nem vezethető vissza sem hatósági meghagyásra, annál kevésbbé az 1877. XXII. t.-czikk rendelkezésére s így hiányzik ténykedésében azon jelleg, mely a most leirt működést a Btk. 165. §-ának védelme alá helyezi. Minthogy azonban vádlott maga beismeri, miszerint késsel kezében agyonszurással fenyegetődzött, mely fenyeg'etődzés a Btk. 167. §-ának megkivántatóságával birt, őt a Kbtk. 41. §-a alapján a közcsend elleni kihágásban vétkesnek mondani s a fentebbi büntetéssel sújtani kellett. (1881. nov. 8. 24944. sz.) C. : Hh. (1882. máj. 11. 2541.) 23. C: Az alsófoku bíróságok által megállapított s e helyütt is elfogadott tényállás nem szolgáltatott alapot arra, hogy a vádbeli cselekmény hatóság elleni erőszak bűntettének minősíttessék, mert a pénzügyőrök a taplósi csárdában nem teljesítettek semmi oly cselekményt, mely a hivatalos kiküldetés jellegével birna és amiből a vádlottak a pénzügyőröknek hivatalos eljárására következtethettek volna; ennélfogva cselekményük az erre irányuló szándék hiányában a hatóság elleni