Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

128 1885 : XXIII. t.-cz. és 1888 : VII. t.-cz. nak felsorolva, vádlott abbeli cselekménye azonban, hogy a védtöltésekről füvet szedett, az 1885. évi XXIII. tcz. 143. §-ának 1. bekezdésé* ben a védtöltések és tartozékainak rongálását illetőleg általánosságban felállított tilalomba ütközik s mint ilyen a hivatkozott törvény 184. íjának 7. pontja alapján kihágást képez. (90. noV. 17. 33.539.) C.: Hh. (1891. jan. 24. 2137.) 361. Győri T.: Vádlott 1894. évi május 2-án, midőn az esőzések miatt a Lendva patak meg volt áradva, a vizjogi törvény 155. §-a értelmében létesített gátat kapával kiásta és megrongálta lés pedig oly mértékben, hogy a nyitott résen a viz a vádlott apja által bérelt, közvetlenül a gát mellett fekvő rétre kezdett kiömleni, ezt a rongálást azonban a tanuk fellépése és parancsa folytán ismét helyreállította. Tekintve, hogy vádlottnak szándéka nem arra irányult, hogy a gát megrongálása által másnak vagyonára vizet bocsásson és azt ez által az áradás veszélyének kitéve, másnak vagyonában kárt okozzon, a kir. Ítélőtábla ennek folytán a B. T. K. 429. §-ában körülirt vizáradás okozás kísérletének tényelemeit nem találta fenforogni. (Másrészről azonban az 1885: XXIII. tcz. 143. §-ának első pontja által a gátnak hasonló megrongálása tiltva lévén és vádlott a gátat szándékosan és jogtalanul rongálván meg: vádlott a fenthivatkozott törvényben körülirt kihágást elkövette, minek folyományaként a törvény 184. §-ának 7. pontja és 186. §-a értelmében bűnösségét meg kellett állapítani. (1894. decz. 20. 2787. sz.) C: HL (1895. május 21-én, 3352. sz.) 11. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KIHÁGÁSOK. (1888: VII. t-cz.) Állatorvosi segély megtagadása. 147. §. 362. B p e s t i T.: Sértett félnek egy tehene gyanús jelenségek között kimúlván, ő Cs. J. vádlott állatorvost állatállományának megvizsgálására és az esetleg szükséges óvintézkedések megtételére felhívta. Vádlott ismételt felszólításra a szolgálatot megtagadta. Vádlott azzal védekezik, hogy ő azért nem tett eleget a sértett fél felhívásának, mert az korábbi időből fennálló tartozását nem fizette, stb. Tekintve azonban, hogy H. Gy. tehenének gyanús jelenségek között kimúlása folytán vádlottat állatállományának megvizsgálására s esetleges óvintézkedések megtételére hivta fel s így kétségtelenül tudnia kellett vádlottnak, hogy szolgálata sürgős esetben kívántatik; tekintve, hogy vádlottnak az a védekezése, hogy szolgálatát alapos okból tagadta meg, el nem fogadható, mert ha korábbról származó állítólagos követelését a sértett fél megfizetni vonakodott, ezt a törvényes utón kellett volna érvényesíteni; mert továbbá a sértett féltől kapott szemrehányást tartalmazó levél sem képezhet alapos okot a híva-