Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1888 : VII. t.-cz. és 1889 : VI. t.-cz. 129 tásszerü szolgálat megtagadására; ez okokból vádlottat az 1888. évi VII. t.-cz. 147. §-ába ütköző kihágásban bűnösnek kellett kimondani. (1894. február 6. 1893. évi 9558. sz.) C: Fölebbezés visszantasittatik. (94. máj. 8. 3641.) Állat eladása az eladó nevére kiállított marhalevél nélkül. (154. §. a] p.) 363 V. E. vádlott az általa S. S.-től megvett kehes lovat, az utóbbinak 154 § nevére kiállított marhalevéllel, mint hibátlant eladta sértettnek, elhallgatva Baját nevét s azt állítva, hogy ő az S. S., kinek nevére a marhajárlat szól. Sértett csalás miatt tett panaszt, a kir. ügyész azonban az 1888: VII. t.-cz. 154. §. a) pontjába ütköző kihágás miatt is vádat emelt. A tsz. e kihágás alól fölmenté vádlottat, mert az a cselekménye, hogy a marhalevelet saját nevére nem irattá, csak eszköz volt a csalás véghezvitelére; ellenben a kassai T. elitélte €.: A kir. T. Ítélete az állategészségügyi kihágás miatti elitélésre nézve különösen azért hagyatik helyben, mert vádlott tartozott volna a megvett lovat az azzal átvett marhalevél alapján az 1888. évi VII. t.-cz. végrehajtása tárgyában 1888. évi okt. 15-én 40.000. sz. a. kiadott rendelet, különösen annak 8. és 16. §-ai értelmében nevére átíratni s ui marhalevelet váltani és ezt adni át panaszlónak, azt tenni azonban elmulasztotta. (1896. decz. 9. 6170.) 12. KATONAI KIHÁGÁSOK. (1899: VI. t.-cz) Ujonczállitás elöli szökés. (44. §.) 364. Bpesti T.: Tekintve, hogy az 1889. évi VI. t.-cz. 79. §-a ren- 44. §. delkezése szerint ez a törvény az annak hatályba lépése előtt, de még jogerőre emelkedett ítélettel el nem döntött büntetendő cselekményekre annyiban alkalmazandó, amennyiben e törvény a korábbi törvénynél enyhébben intézkedik; tekintve, hogy az 1889. évi VI. t.-cz. 44. §-a e kihágást elzárás és pénzbüntetéssel rendeli büntetendőnek! s iigly a véderőről szóló, a Btk. 460. §-a által hatályban fentartott 1868. évi XL. t.-cz. 47. §-a rendelkezésénél, mely szerint az ujonczszökés vétséget képezne és fogházzal volna büntetendő, a hivatkozott ujabb törvény intézkedése enyhébb: a kir. T. a kir. jb. Ítéletét részben megváltoztatja, vádlottat az ujonczszökés kihágásában mondja ki bűnösnek. (1890. április 22. 9490.) C: A felebbezés visszautasittatik. (1891. január 27. 156. sz.) Hadkötelezettség kijátszása külföldre meneküléssel- (45. §.) 365. B. A. 21 éves magyar honos Csehországban az égeri pályaudvar- 45 g ban 1890. évi szept. 23-án a csendőrség által útlevél hiánya miatt letartóztatott és az égeri cs. k. törvényszéknek átadatott. Birtokában egy Amerikába szóló utazási jegy is találtatott. Az égeri cs. kir. törvényszék a magyar hatósághoz fordult azzal, vájjon kivánja-e a vádlott mint katonai szökevénynek kiszolgáltatását. Az ügy ekképpen a sátoralja-ujhelyi kir. ügyészDöntvénytár. Büntetőtörvénykönyv. II. 9