Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 11., 16. §§. 128 Uzsora vádja esetén az árverés a bűnvádi eljárás megindítása után azonnal fölfüggeszthető, de elsőfokulag csak a törvényszék által. 353. Győri jb.: A panaszosok kérelmének hely adatik és az 1883: 11. & XXV. tcz. 11. §-ának 2. bekezdése alapján megkerestetik a magyaróvári kir. járásbíróság polg. osztálya, hogy W. A. H. J. és neje ellen 800 frt é# járulékai behajtása végett elrendelt árverés foganatosítását stb. jelen bűnügy befejeztéig függeszsze föl stb. (1889. decz. 11. 2904. sz.) Győri tsz.: Hh. (1889. deczember 21. 4810. sz.) Bpesti T.: Az 1883:XXV. tcz. 11. §-a 2. bek. megengedi, hogy a büntető bíróság a Vádhatározat jogerőre emelkedése előtt az árverés felfüggesztését stb. elrendelheti. A törvény ezen szakasz első bek.-ben meghatározván a vádhatározat jogerőre emelkedése után követendő eljárást, az idézett második pont a vádhatározat előtti egész bűnvádi eljárásra vonatkozik, nem pedig csupán a vádhatározat hozatala és annak jogerőre emelkedése közötti részre, mert a törvény ilyen megkülönböztetést sem ezen szakasz második, sem első pontjában, sem más helyen nem tesz. A törvényt annál inkább kell ekképp magyarázni, mert az uzsora által megtámadott adós Vagyoni érdekei, nemcsak a vádhatározat hozatalától annak jogerőre emelkedéséig terjedő, aránylag rövid időközben, hanem a bűnvádi eljárás megindítása után azonnal és sürgősen is igényelhetik a törvény által a 11. §. 2. pontjában biztosított védelmet, mely különben is a polgári per és a végrehajtási eljárás lefolytatását nem gátolja és csupán a helyrehozhatlan jogsérelem esetleges keletkezését akadályozza meg. Azonban daczára annak, hogy a kir. ítélőtábla a jelen esetben is az 1883. évi XXV. tcz. 11. §. 2. pontjának alkalmazhatóságát elvileg kizárva nem látja, mégis meg kellett semmisíteni ugy a kir. törvényszék által másodfokulag, mint a vizsgálóbíró által elsőfokulag hozott határozatot, mert a 11. §-ban jelzett intézkedés megtételére elsőfokulag a per érdemének eldöntésére hivatott büntető bíróság, azaz a kir. törvényszék bir hatáskörrel, ugy, hogy hatáskörét túllépte ugy a vizsgáló bíró, ki elsőfokulag, valamint a kir. törvényszék is, mely másodfokulag határozott. A kifejezettek szerint kellett tehát a kir. törvényszéket szabályszerű eljárásra és a kifejlendőkhöz képest ujabb határozathozatalra utasítani. (1890. febr. 18. 3257. sz.) C: Hh. (1890. évi október 23. 6295. sz.) Építési vállalkozónak nyújtott uzsorakölcsön. 354. C: A kir. tábla ténymegállapítása szerint K. ÍM. bitelnyerő 16. §. a kölcsönügylet megkötése és a túlságos mérvű vagyoni előnyök engedése idejében a kereskedelmi ezégjegyzékbe bevezetett építési vállalkozó volt — és a szóban forgó hitelügyleteket a foglalkozása körében kötötte meg. Minthogy pedijg a kereskedelmi törvény (1875:XXXVII. tcz.) 3. §-a szerint kereskedőnek az tekintendő, ki saját nevébenkeres-