Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 1. §. 10Í fejében tíz hónapra három véka búzának szolgáltatására, a hátralékos kamat tőkésítésére és ezután ismét azonos mérvű kamat szolgáltatására csak szorult könnyelmű ember kötelezheti magát; ebben az esettben pedig a sértettek oly csekély vagyoni állású egyének, hogy a fent jelölt kikötések azok anyagi romlásának legalább is fokozására alalmasak voltak. Ennélfogva a vádlott bűnössége megállapítandó volt. (1902. jun. 25. 6167. sz.) 309. C: Minthogy v. 300 K kölcsön után 80 K évi kamatot kötött ki, ezt a sértett 4 éven át fizette, tartozását pedig a vádlott engedményesével szemben 476 K 78 fillér lefizetésével egyenlítette ki, nem tévedett a bíróság abban, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanságot a sértett anyagi romlásának előidézésével vagy fokozásával hozta okviszonyba s a vagyoni romlás bekövetkezésének esélyét a védő által vitatott ama tény,megállapítása sem zárná ki, ha a sértett 6000 K ingó és ingatlan vagyonnal bírna. (1902. nov. 25. 10149. sz.) Szembeötlő aránytalanság a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt. 310. C: Minthogy panaszló a panaszfeljelentésében maga azt adja elő, hogy !a maga és családja eltartására szükségeseket azért nem szerezhette meg, ímert a házaláshoz szükséges tőkével nem rendelkezett, s la kölclsc)n nyert pénzt üzleti czélokra fordítván, üzletét ezen pénzzel folytatta; ily körülmények közt az állított kölcsönügylet rá nézve sem káros hitelügyletnek nem tekinthető, sem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt a törvény szerint megkívánt szembeötlő aránytalanság nem mutatkozik: mindezeknélfogva vádlottak az uzsora vétségének vádja alól felmentetnek. (1887. nov. 30. 1716. sz.) 311. Vádlott a károsnak ingó zálogra 10 frt kölcsönt adván, ettől 1887. évi május hó 6-ik nap„'án a kölcsön kiegyenlítésekor kamat fejében 4 frtot vett fel. Vádlott e kölcsönt 1887. évi márczius 1-én adta, a visszafizetés pedig ugyanazon évi május hó 6-án történt, s igy vádlott a kölcsön adott 10 frt után két hónapra és hat napra vévén fel a 4 frt kamatot, ee> évi 240°/o-nak felel meg. Győri tsz.: Vádlott ugyan azt állítja, hogy ő az említett kölcsönt 1886. év végén adta károsnak s igy a 4 forint Kamatot négy hónapra és haL napra vette fel, minthogy azonban, ha ez valónak! vétetnék is, még ez esetben is az általa felvett kamat évi 120%-nak felel meg, s igy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti különbség még ez esetben is (aránytalanul nagy: ezek alapján vádlott ellen az uzsoravétség tényálladéka meg van állapítva. (1888. márcz. 26. 1266.) Bpesti T.: Hh. (1888. aug. 27. 15946. sz.) C: Hh. (1889. febr. 12. 10259/888. sz)