Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

102 Uzsora T. 1. §. 312. Vádlott sértetteknek oly feltételek mellett adott kölcáöd 20, illetve 30 frtot, hogy a most jelzett összegeket a kölcsönvevők 12 hét alatt 2 írtos, illetve 3 frtos részletekben fizessék vissza, azaz a jelzett kölcsönök után négy, illetve hat forint negyedévi kamatot fizessenek. Panaszosok a feltételekhez hiven, fizették is a kölcsönrészleteket és a magas kamatokat vádlottiak. Panaszosok a nép legszegényebb osztályához tartoznak és a kölcsön felvéte'e alkalrrával szoru't anyagi h:lyzetb:n voltak. Bpesti T.: A tsz. az uzsoratörvény 1. §-a alapján vádlottat elitélte; a T. felmentette, mert nincs bizonyítva, hogy a Kb. 80°^ kamatok vádlottak anyagi romlását előidézték vagy fokozták volna, az összegek u. i. jbjajgyfcwi cjsekéílyek voltak, sértettek pedig vallják, hogy e kölcsön nélkül éhen haltak volna. (1889. ápr. 15. 3452.) C.: A felek szorultságának felhasználása, valamint a szolgáltatás ellenszolgáltatás közti szembeötlő aránytalanság kétségtelen. E szerint az 1883. évi XXVÍ. tcz. 1. §-ában meghatározott uzsora vétségének tényálladéka bizonyítva lévén: a kir. tsz. ítélete hagyatik helyben. (1889. decz. 24. 7674.) 313. Vádlott 1889. évi ápr.-ban S. Gy.-nek 3 írt levonásával 30 frtot kölcsönzött és ez összeg visszafizetése után kisebb-nagyobb összegeket több hónapon, át, mely összegek után vádlott havi 10°/o, évi 120%-ot kapott; S. Gy. a kamatokat eleinte rendesen fizette, de később már nem és ilyenkor vádlott a kamatot a tőkéhez számította és az összegekről magának ujabb váltókat állíttatott ki; a beperlés élőtt tehát az összesen 115 írtról 130 frtos váltót kapott S. Gy.-től és ez vádlottnak kamat fejében 82 írt 25 krt fizetett ki. Ugyancsak ily nagyságú kamatokat szedett H. B. és P. J—tői, daczára annak, hogy ezek szorult helyzetét ismerte. C: Minthogy vádlott S. Gy. sértettnek 120% mellett adott hitelba pénzt, bizonyítást nyert az a körülmény, hogy vádlott ismerve sértettnek szorult anyagi helyzetét, hitelezett oly kikötések mellett, meiyek a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanságot mutatnak fel és sértett anyagi romlását előidézni alkalmasak voltak; minthogy a fentebb megjelölt kikötések illetve kamatok' a törvényes 8%-os kamat magasságát messze túlhaladják, minthogy továbbá a végtárgyaláson tett összeszámolás szerint sértett tartozása vádlott ellenében csak 115 frtnyi összeget tevén ki, vádlott mégis 136 frt iránt perelte be sértettet, midőn ez már fizetni nem volt képes: mindezeknél fogva vádlottat elitélni kellett. (1895. febr. 15. 5361/894. sz.) 3.14. C.:; Tekintve, hogy sértett 250 frtnyi tartozását képes volt vádlottnak egy összegben visszafizetni, ami biztos jele annak, hogy a kölcsönügylet az ő anyagi romlását nem okozta; tekintve, hogy ezek szerint az 1883. évi XXV. tcz. 1. §-ában meghatározott azon eset forog fenn, mély szerinti a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között Iszembeötlő aránytalanság mutatkozik: ez okokból mindkét alsóbiróság ítéletének részben való megváltoztatásával és a