Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 1. §. 99 B p e s t i T.: Az uzsora tényálladékához megkívántatik, hogy a kölcsön a sértett fél vagyoni romlását okozni vagy fokozni képes legyen. Minthogy ezt egyedül a kamat mennyiségéből következtetni nem lehet; minthogy jelen esetben sértett fél vagyoni fennakadás nélkül fizette a kamat és tőkét; minthogy a sértett fél viszonyaihoz lépest kekvezó vagyoni helyzetben van: vádlottat fel kellett menteni. (1891. február 10. 45,548. sz.) C: A tábla felmentő Ítélete indokolásánál fogva, de még azért is helybenhagyatik, mert a fenforgó esetben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt oly szembeötlő aránytalanság sem forog1 fenn, mely az uzsora tényálladékát megállapíthatná. (1891. okt. 30. 4137. sz.) 303. C.: Mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával vádlott az ellene emelt vád és következményeinek terhe alul felmente-tikJ. Indokok: J. M. és B. D. az 1900 frtos kölcsönt jövedelmet igérő ügylet keresztülvitele végett vették fel és igy, bár a visszafizetni kötelezett 2200 frt, illetve 2300 frt a tőkének és az egy évi megengedett kamatnak együttes összegét némileg' meghaladja is, uzsoráról a kölcsönre szolgáltatott ok és czél szempontja miatt annál kevésbbá sem lehet szó, minél kevésbbé állitható, hogy önmagában a túlfizetés áltai B. D. vagyoni romlása előidéztetett volna. (1900. okt. 23. 12,408. sz.) 304. C: Minthogy az adatok, tekintettel arra is, hogy vádlott saját beismerése szerint az 1883:XXV. t.-cz. 4. §-ában meghatározott mértéken tul 12%-os kamatot fogadott el, kellő bizonyítékát képezik annak, hogy sértetteknek szorult vagyoni helyzetüket felhasználva, oly kamat (150 frt után havonként 6 frt) kikötésével kölcsönzött, mely anyagi romlásukat előidézni vagy legalább fokozni alkalmas volt; minthogy továbbá ily körülmények közt mentő befolyás nem tulajdonitható annak, bogy sértettek a pénzt üzérkedésre kölcsönözték, mert az uzsoravétség megállapítása nem az esélyek szerint számításba vehető előnytől, hanem a kölcsönzők szorultságától s vagyoni viszonyaitól függ: ezeknél fogva vádlottat uzsora vétsége miatt elitélni kellett. (1890. jan. 29. 8242/889. sz. 305. Bpesti T.: Az uzsora tényálladékának megállapítására nem kívántatik meg az, hogy az adós az uzzorás követelés érvényesítése folytán vagyonilag tönkre menjen, hanem megállapítja az uzszorát olyan hitelezés is, mely az adós vagyoni romlását előidézni vagy fokozni képes. A jelen esetben vádlott a sértett feleknek olyan körülmények között hitelezett, hogy ingatlanaik eladására kényszerítve voltak, hogy a kölcsönöket kifizethessék: miért is vádlottat elitélni kellett. (1889. nov. 25. 28,784. sz.) C: Hh. (1890. június 20. 2343. sz.) 7*