Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

1883. XVIII t.-cz. 1883: XX. t.-cz. és 1883: XXV. t-cz. 1. §. a feljelentéshez mellékelt bárczán foglalt 75. sorszám is odamutat, hogy vádlott az általa is beismert közvetítésekkel üzletszerüleg foglalkozik: őt az 1881. évi XIV. t.-cz. 24. §-ában jelzett kihágásban vétkesnek kimondani kellett. (1884. jun. 9. 11,998. sz.) Bpesti T.: Hh. (1884. október 6. 27,407. sz.) C: Hh. (1885. márczius 12. 153. sz.) 5. AZ ORSZÁG CZIMERÉNEK JOGOSULATLAN HASZNALATA (1883: XVIII, t.-cz.) 288. (B m.) A főkapitánynak Ítélete, mely szerint S. J. terménykereskedő, az ország czimerének jogosulatlan használata által elkövetett kihágás miatt (jogosítvány nélkül ország czimerével ellátott árjegyzéket nyomatott) az 1883. évi XVIII. t.-cz. 9. §-a alapján elzárás és pénzbüntetésben marasztaltatott el, helybenhagyatik. (1885. január 7-ikén. 3567/84. kih. sz.) 6. VADÁSZATI KIHÁGÁSOK. (1883: XX. t-cz.) Vadászás a haszonbérlő engedélye nélkül (26. §.) 289. Marosvásárhelyi T.: L. J. a haszonbérlőnek engedélye nélkül ejtett el ennek vadászati területében egy vaddisznót, melyet vádlott társainak segítségével atyja házához szállitván, egymás között felosztottak. Tekintve, hogy az 1883. évi XX. t.-cz. 26., 34. §§-ai szerint a haszonbérlő engedélye nélküli vadászat kihágás s a vadállományban ez által okozott kár is a kihágási bíróság által ítélendő meg', ezek szerint T. Gy. vadászterületén ejtett vaddisznóra nézve L. J.-sal szemben lopás vétsége nem állapitható meg. L. J.-nak a vele szemben fenforgó, de a többi vádlottakkal szemben nem bizonyított, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-ába ütköző s ia 39. §. értelmében csak magánvádra üldözhető vadászati kihágás miatti elitéltetése pedig mellőztetett, mert a vadászterület-bérlő, mint a bejelentést tevő magánvádló, vádját a végtárgyalás folyamán visszavontai. (1894. márcz. 14. 359. sz.) C: Hh. (1895. okt. 18. 6879/894. sz-) 7. UZSORA VÉTSÉGE. (1883: XXV. t.-cz.) Szorultság, könnyelműség vagy tapasztalatlanság fölhasználása. 290. C: Tekintve, hogy panaszló maga se mondja, hogy szorultságból vette volna fel vádlottól a 60, majd ismét 20 forintos kölcsönt, hanem azon czélból, hogy mint császárfürdői háziszolga a fővárosban mellékkeresetül csirkékkel kereskedhessék; önként adván a vádlottnak