Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

Uzsora T. 1. §. 95 mindjárt az első hétre 1 frtot s az összes 80 frt tőke után fn&zonhat héten át összesen 34 frt 58 krt kamatul; tekintve, hogy vádlott, 'ki mint falun lakó napszámos különben sem foglalkozván pénzkölcsönzéssel, a fővárosban rendes szolgálatban álló panaszlónak nem valamely nyomasztó adósságok törlesztésére s igy nem azért kölcsönzött pénzt, hogy szorultságát felhasználva, anyagi romlását idézze elő, hanem hogy egy jó nyereséggel kinálkozó házalási vállalat megvalósítását reá nézve, javára lehetővé tegye; mindezeknél fogva a vádlott cselekménye az 1883. évi XXV. t.-cz. 1. §-a szerint minősülő nzsoravétség tényálladékát nem állapítja meg. (1887. decz. 1. 4189. sz.) 291. K. M. vádlott beismerte, hogy I. J. raksi lakosnak a törvényes kamat-maximumot meghaladó kamatra adott 51 frtot kölcsön. Az azonban nincs igazolva, hogy vádlott panaszosnak szorult helyzetét felhasználva hitelezett volna, minthogy panaszos beismerése szerint vádlott a kölcsönért, s illetve a kamatokért nemcsak végrehajtást nem vezettetett ellene, de azért meg sem perelte. Panaszos a kölcsön, illetve a kamatok fizetése folytán tönkre nem tétetett s anyagi romlása elő nem idéztetett, de nagyobbs;;erü veszteségeket sem szenvedett. A szombathelyi tsz. v.-at fölmentette azzal az iudokolábsal. hogy az a körülmény, hogy vádlott panaszosnak egyáltalán okozott-e kárt, nem volt megállapítható, továbbá más az uzsorástorv. 1. §-ba ütköző vétség megállapításához szükséges bizonyíték se merült fel, — a meghatározott kamatmaximumr.ál több kamat kikötése pedig egymagában még nem állapítja meg az uzsoravétséget. A bpesti T. ellenben elitélte v.-at az 1883: XXV. t.-cz. 1. §• második része alapján, t. i- azért, mert a hitelmüvelet általi visszaélés jelen esetben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti szembeötlő aránytalanságban nyilvánult. G: A budapesti kir. Ítélőtábla ítéletének megváltoztatásával aa elsőbiróság ítélete indokolásánál felül még azért is helybenhagyatik: mert ha a fenforgó esetben a szolgáltatás és viszontszolgáltatás közt nagyobb mérvű aránytalanság mutatkozik is, ez magában véve váalott bűnösségét meg nem állapithatja, minthogy semmiféle adat fel nem merült ama feltevés mellett, hogy vádlott panaszos szorultságának felhasználásával kötötte volna a kérdéses kölcsönügyletet. (1888. szept. 25-én. 539. sz.) 292. Nagyváradi tsz.: Habár vádlott a kölcsönadott összegek után 8%-ot meghaladó kamatokat vett, de minthogy azon körülmény, miként vádlott a kölcsönzők szorult helyzetét felhasználva, vett a megengedett 8%-nál több kamatot a kölcsön adott összegek titán s ez által azok romlását idézte elő, igazolva nem lett: az uzsoravétség nem volt megállapítható. (1891. április 6. 3696. sz.) Nagyváradi T.: Hh. (1891. október 20. 410. sz.) C: Hh. (1892. június 2. 666. sz.) 293. C: Tekintve, hogy a panaszos a kérdésben forgó összeget üzletének jövedelmezőbb fölszerelése, tehát befektetés czéljából vett kölcsön és igy nem állitható hogy panaszos a szorult anyagi helyzet kényszerítő hatása alatt vette volna fel a pénzt; ezen okból a kir. itélő tábla megszüntető határozata helybenhagyatik. (1892. aug. 31. 977. sz.)