Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

92 ]879 :XXXI. t.-cz. irászat elkövetésére vonatkozó adatok, illetve a határozott feljelentés 1876. évi februárt megelőző időről szólanak és a kamara ügyésze arra nézve, hogy vádlott ezen idő óta a felek képviselésével üzletszerűen foglalkozott, semmiféle bizonyitékot fel nem hoz, az eljárás figyelemmel a Ktk. áltlaános intézkedésére, nem rendelhető el. (1881. 3769. sz.) == Lásd még a fennebbi 274. sz. a. Az erdei lopás kísérlete büntetendő. Vádemelésre az erdöör is jogosult. lfc79:XXXI. 284c C: Az 1879 :XXXI. t.-cz. 69. §-a szerint erdei kihágást képez 80. és 136. §.az erdei lopás, ha a lopott dolog értéke 30 frtot meg nem halad; ugyanazon t.-cz. 80. §-a szerint pedig a lopás kísérlete is büntetendő. Hogy az erdőtörvény 80. §-ában jelzett lopás alatt nem érthető a 30 forintot túlhaladó lopás vétsége avagy büntette, hanem értendő az az erdei lopás, a mely az előbb felhívott §. szerint kihágásnak van minő­sítve, ez kétségen kívül kitűnik egyrészt abból, hogy az erdőtörvény csak azon erdei lopás megtorlásáról rendelkezik, mely az erdei kihágás fogalma alá esik, másrészt kitűnik ez az idézett t.-cz. 80. §-ának 2. bekezdéséből is, mely szerint az erdei kihágások egyéb eseteiben, vagyis nem lopás, hanem károsítás által elkövetett erdei kihágások eseteiben a kísérletet illetőleg a kihágásokra nézve fennálló szabályok alkal­mazandók. De az erdőtörvény 99. §-a is kifejezetten rendelkezik arról, hogy e törvény II. fejezetének előző §§-aiban meghatározott cselekmények, úgymint az erdei lopás, ebből eredő orgazdaság és bűnpártolás kísér­lete is büntetendő. Ezekhez képest, tekintve, hogy a megállapított tények­ben az erdei lopás kísérletének, tehát büntetendő cselekményeknek tény­álladéka benfoglaltatik, a BP. 385. §-ának 1. a) pontjára alapított sem­miségi panasz mint alaptalan elutasítandó volt. A közvédő a semmiségi panasz indokaiban a Bp. 384. §-ának 11. pontja alapján, törvényszerű vád hiánya miatt is kéri az alsófoku bíró­ságok ítéletének megsemmisítését, kérelmének azonban e részben sem adatott hely. Ugyanis az erdőtörvény 82. §-a szerint az erdei kihágás miatt — kivéve a 109., 110., 116. §§-okban meghatározottakat — bün­tető eljárásnak csak a sértett fél panaszára van helye s ezen panasz ugyanezei) törvény 136. §-ához képest az erdőkezelőtiszt által is külön meghatalmazás nélkül előterjeszthető. Jelen esetben sem az erdő tulaj­donosa, sem ennek erdőkezelőtisztje nem tett ugyan panaszt erdei lo­pás miatt, minthogy azonban L. I. erdőőr az erdei károkért felelős s így az erdei lopás megkísérlése első sorban az ő érdekeit veszé­lyeztette, ugyanő sértett félnek tekintendő s mint ilyen az erdőtörvény 82. §-a értelmében jogosítva van az erdei lopásra nézve vádat emelni. (1901. okt. 26. 6386. sz.) 3. ERDEI KIHÁGÁSOK. (1879: XXXI. t.-cz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom