Büntetőjog és bűnvádi eljárás 2. Büntetőtörvénykönyv a kihágásokról. Melléktörvények vétségekről és kihágásokról. Sajtótörvény. Bűnvádi perrendtartás (Budapest, 1906)

2 Ktk. 21. §. Nyomatékos enyhitö körülmények nélkül elzárás helyett pénzbüntetés nem szabható ki. 3. (Bm.): A megye alispánjának másodfokú Ítélete oly módosítással hagyatik helyben, hogy a kiszabott 20 frtnyi pénzbüntetés helyett egy napi elzárás, s 10 frtnyi pénzbüntetés állapittatik meg, mert a kihágásokról szóló Btk. 21. §-a értelmében oly kihágások esetében, melyeket a törvény elzárással és pénzbüntetéssel rendel büntettetni, az elzárás büntetése helyett csakis túlnyomó enyhítő körülmények alapján állapítható meg pénzbeli büntetés, mely körülmények a fenforgó esetben be nem igazoltatván, az Ítélet alapjául szolgáló fentebb idézett 75. §-nak azon rendelkezése, mely szerint a nyilvános helyen való verekedés által elkövetett kihágások elzárással és pénzbüntetéssel büntetendők meg, figyelmen kivül hagyható nem volt. (1881. ápr. 13. 363/k. sz.) Büntetlen előélet nem rendkívüli enyhitö körülmény. 4. (Bm.): Panaszlottaknak büntetlen előélete nem szolgálhat oly enyhitö körülményül, hogy a jelen kihágási esetben, melyre a törvény elzárást és pénzbüntetést szab, a Kbtk. 21. §-ának figyelembe vétele mellett az elzárás törülhető lenne. (1882. évi aug. 1. 1428. sz.) 6. M. F. bérkocsis az alsófoku hatóság által sebes hajtás és botrányt okozó állatkínzás miatt a Kbtk. 120. és 86. §§-ai alapján u. a. törvényczikk 21. §-a alapján 1—1 napi elzárás helyett 5—5 frtban és a még 5—5 frt. pénzbüntetés megfizetésében, nem fizetés esetében kétszer 1—1 napi elzárásban marasztaltatott el. (Bm.): Vádlott az id. szakaszok alapján 1—1 napi elzárásban és 5—5 frt pénzbüntetés megfizetésében, nem fizethetés esetén még 1—1 napi elzárásban marasztaltatik el, mert a kihágások halmazatából kifolyó súlyosbító körülménynyel szemben egyedül a büntetlen előélet nem oly túlnyomó enyhítő körülmény, mely a Kbtk. 21. §-ának alkalmazását indokolná. (1884. okt. 10. 2517. sz.) S8P. Wf" 6. C: Vádlottnak a Bp. 385. §-ának 3. pontjára alapított semmiségi panaszának hely adatván, a Bp. 437. §-ának harmadik bekezdése értelmében mindkét alsófoku bíróság ítélete a K. Imréné vádlott büntetésének kiszabását tárgyazó részében megsemmisíttetik s a Kbtk. 21. §-ának alkalmazása helyén levőnek kimondatik. Vádlott büntetlen előélete, az általa megvett tárgyak csekély értéke és hogy azok is legnagyobb részben megkerülvén, az okozott kár is csekély értékű, oly nyomatékos enyhítő körülmények, hogy ezek alapján a fenforgó anyagi halmazat daczára is a K. B. T. K. '21. §-ának alkalmazása helyén levőnek találtatott. (1901. jan. 16. 282. sz.) 7. C. (Je. é. 89.): Kihágási ügyben főbüntetéskép kiszabandó elzárás helyett pénzbüntetés csak a Kbtk. 21. §-ának alkalmazásával állapitható meg. A Btk- alapján kiszabott pénzbüntetés elzárásra nem változtatható át. (1903. nov. 17. 9261. B. sz.)