Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 400. §. 2. p. 831 400. §'. 2. p.-jában foglalt súlyosabb büntetés alá eső bűntett is létesült. Vádlott a Btk. 400. §. 2. p.-ja szerint mondatott ki bűnösnek (1897jan. 28. 9300.) =•• Azorosak: C. 1889. jun. 5. 11,051/1888., midőn vádlott hamis nyilatkozattal egy 2á!ogjog-előjegyzést megtagadó feljegyzést törűltetett. — C. 1890. okt. 1. 2159., midőn vádlott hamis törlési engedélylyel törültette ki ingatlana terhét, mert: «akkor, midőn két büntetendő cselekmény ismérveit teljesen ^ kimentő cselekvőségből akként alakul az egység, hogy az eszközlő cselekmény a czélzott cselekménynyel nem csupán a tettes akarata szerint, hanem tárgyilag elválaszthatlanul összefügg: a két cselekmény sem anyagi, sem eszmei halmazatot nem állapit meg, hanem mindkettő (gyüttvéve egy megoszthatatlan, egységes büntettet képez.» — C. 1891. ápr. 3. 11,683/1890.: midőn a vádlott hamis nyilatkozattal szerzett magának elsőbbséget, mert: «a hamis_ magánokirat készítése csak eszköze és előkészítő cselekménye volt a közokirajbamisitásnak s ekként a magánokirathamisitás a közokirathamisitás tényálladékában benn foglaltatván, amannak eszmei halmazata fenn nem forog.» — C. 1891. nov. 24. 1577., C. 1900. nov. 22. 3066. = Olv. a 2400. sz. és a 2483. sz. jegyzetét is. 2418. K. M. MÁV.-i mozdonyfütő különválva élt törvényes nejétől: M. M.-tól; együtt élt Sz. R.-val. K. M. elhunytakor Sz. R., noha tudta, hogy a törvényes feleség, M. M. életben van, ugy a halottkém által felvett jelentésbe, valamint a plébános által vezetett elhaltak anyakönyvébe is, saját bemondása alapján, önmagát K. M. törvényes neje gyanánt vezettette be. Czélja az volt, hogy a K. M. özvegyét megillető 110 frt. évi nyugdijat magárak megszerezze. Szabadkai tsz.: Vádlott cselekménye az anyakönyvek hitelképességének biztosítása végett statuált s a Btk. 400. §. 2. pontjába ütköző közokirathamisitás alkatelemeit magában foglalja. Szegedi T.: Hh. azért is, mert Sz. Róza vádlottnak a halottak anyakönyvébe néhai K. Mihály törvényes nejének lett bevezetéséből özv. K. Mihályné szül. M. Máriára jogsérelem háramolhatott volna. C: Hh. (1896. febr. 26- 4446.) = Azonos: midőn az elhalt ágyas, mint törvényes feleség vezettetett be a halotti anyakönyvbe; C. 1894. febr. 8. 6743/1893. 2419. Szolnoki tsz. : P. G. Gergely egy üszőborjút adott el H. Mihálynak, mely alkalommal, noha a borjú már egy éves és néhány hónapos mult, azt mégis a vevő kivánsága folytán csak 11 hónaposnak jegyeztette a marhalevélbe. H. Mihály ezen marhalevéllel a fogyasztási adóbérlőnél jelentkezvén, azon alapon, hogy a marhalevél szerint a borjú még egy éves nincs, fogyasztási adó fejében csupán 42 krt fizetett, holott az egy évnél idősebb borjúért 2 frt 25 kr. fogyasztási adó járt volna. Ezek szerint H. Mihály az által, hogy P. Gergelyt felbiztatta, P. Gergely pedig az által, hogy a biztatásnak eleget tett, egyaránt közreműködött arra, hogy a fogyasztási adóbérlő jogainak megrövidítésével valótlan tény vezettessék be egy közokiratba s ezen közreműködésnek czélja mindkét vádlott részéről az volt, hogy ez által H. Mihály a fogyasztási adóbérlő kárával jogtalanul gazdagodjék. Vádlottak a Btk. 400. §. 2. bekezdése alá eső közokirathamisitás miatt bűnösök. C: Hh. (1897. okt. 28- 1222.)