Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 400. §. 2. p. 2420. B. I. vádlott abból a iczélból, hogíy a lopás utján szerzett sertéseken túladhasson, azt adta elő az élőijáróságnak, hogy azokat ő nevelte s igy kapott rj saját nevére szóló járlatot. C: Ez a cselekmény a Btk. 400. §-ának második tételében meghatározott közokirathamisitás bűntettének tényálladékát kimenti, mert kétségtelen, hogy a jogtalan haszonszerzésre irányuló szándék fenforog. Az a körülmény, hogy a járlatot lopott sertések eladására használta és a jogtalan haszonszerzés vádlott terhére már a lopásnál is beszámittatott, figyelembe nem vehető, mert az önálló bűncselekmény lévén és a lopás mellett anyagi halmazatban jelentkezvén: vádlott terhére külön megállapítandó. (1900. decz. 28. 7601-) Ingatlan ismételt eladása. 2421. (C. 21. sz. döntv.) Tekintve, hogy a jogérvényesen eladott, azonban az eladó birlalatában vagy telekkönyvileg az ő nevére bekebelezetten hagyott ingó, illetőleg ingatlan dolognak, ugyanazon eladó által vagy nevében és beleegyezésével más személy által, de az eladási és vevési szerződés jogszerű fennlállása alatt és azzal ellenkező, tehát az előbbi vevőnek beleegyezése nélkül eszközlött 'ujabb, és igy jogtalan eladása, amenynyibeín büntetendő szempont alá foglalható, csakis a vagyon elleni büntettek vagy vétségek egyikét és ezek között első rendben a csalás bűntettét, illetőleg vétségét állapithatná meg; tekintve mindazonáltal, hogy a csalás büntette vagy vétsége a Btk. 379. §-ának rendelkezése szerint csak az esetben jön létre, ha valaki oly cselekményt foganatosít, mely által más, az idézett §-ban meghatározott módon és azon czélból ejtetik tévedésbe vagy tartatik tévedésben, hogy a tettes magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, és ez által amannak jogtalanul vagyoni kárt okozzon; tekintve, hogy az idézett 379. §-nak a Btk. 75. §-ához való viszonyításánál fogva a cselekmény büntethetőségére még azon mellőzhetlen föltétel is szükséges, hogy az szándékosan követtetett légyen el; tekintve, hogy amennyiben a Btk. 75. §-a második bekezdésében meghatározott kivétel nem forog fenn, a szándéknak a cselekmény mindegyik ismérvét át kell hatnia, vagyis a tettes tudatának és akaratának a büntetendő cselekmény mindegyik ismérvére ki kell terjednie; tekintve, hogy ebből kifolyólag a már eladott dolognak az eladó által, vagy ennek nevében és beleegyezésével, az előbbi •szerződés fennállása alatt, és a vevő, illetőleg a tulajdonos beleegyezése nélkül ismételt, és ennélfogva mindenesetre jogtalan 'eladása esetében arra nézve, hogy ezen cselekmény ne csupán