Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 75- §. 85 cselekmény büntetendő voltára nézve a Btk. 75. §-ában meghatározott általános kellék — a kárositási vagy jogsértési szándék — vezette volna s pedig annál kevésbbé, mert a fenforgó körülmények között feltételezhette, hogy M. I. a kötelezettség vállalásba beleegyezik, a károsodás bekövetkezése pedig a károsításra irányuló szándék hiányában a cselekményt büntetendő okirathamisitássá nem alakítja. (1902. ckt. 15. 8910. sz.) Szándék és gondatlanság találkozása (279., 310. §§.). 275- U. Gy. minden előző indok nélkül K. J.-ra lőtt fegyverével, ki a lövés után azonnal összerogyott és meghalt- Ugyanazon lövés véletlenül a nem messze álló B- J.-t is találta, ki ennek folytán 20 napnál tovább volt beteg. Az alsóbiróságok szándékos emberölés mellett súlyos testi sértés bűntettének, a C- gondatlanságból okozott súlyos testi sértésnek eszmei halmazatát állapította meg. C: Tekintettel arra, hogy B. J. ugyanazon puska elsülése következtében sebesült meg, mely puskának K. Gy. megölésére irányzott szándékkal eszközlött elsütése ez utóbbinak halálát eredményezte, tekintettel arra, hogy a bűnvádi iratokból nem derült ki, hogy a tettes szándéka B. Z. megölésére, vagy megsebesitésére irányult volna: e szerint B. Z. megsebesitése csupán arra vezethető vissza, hogy vádlott nem gondolta meg, hogy a sörét a lövés kiröpülése közben szétszóródván, azzal a közel állók közül mások is megsértethetnek. (1882. márcz. 1. 12538/881. sz.) A gondatlanságért való felelősséget más személy gondatlansága nem zárja ki. 276- Vádlott L. B. egy kenderáztatóban kutat ásatott, de azt jelzővel el nem látta, sem körül nem kerítette- Három gyermek a kútba esett és belefúlt. Az elsőbiróság vádlottat gondatlanság miatt vád alá helyezte, de vád alá helyezte a községi birót is az 1876:XIV. t.-cz. 141. §. d) pontjában reá eső kötelesség elmulasztása miatt- A másodbiróság S. B. ellen az eljárást megszüntetteB p e s t i T. A szerencsétlenséget vádlott mulasztása közvetlen eredményének tekinteni azért nem lehet, mert a bírónak a veszély elhárítása lévén törv.-es kötelessége, azt nem teljesítette, s így S. B. vádlottat felelősség nem terhelheti. (1886. nov. 15. 22115. sz.) C.: Tekintve, hogy a hatósági közegnek mulasztása a törv. foganatosítása körül nem szünteti meg másoknak az életet veszélyeztető cselekmény elkövetésében nyilvánuló gondatlanságát, illetőleg a gondatlanságnak büntetendő voltát; tekintve, hogy S. B. cselekménye gondatlanságot állapit meg, melynek következményeért felelősség terhelheti: a tábla végzése S. B.-ra vonatkozó részében megváltoztatik és a tsz. végzése hagyatik helyben. (1887. aug. 31. 253. sz.) 277. Bpesti T.: S, D. ellen azért emeltetett vád, mert noha azon kert, hol a kut létezik, melyben R. J. L. nevü leánya szerencsétlen