Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

80 Btk. 74- §. ki, hogy a Btk.-ben meghatározott e különleges cselekményben más legyéb bűnrészes ne lehessen. (1899. máj. 23. 4528. sz.) = Ez ítélet ellenkezik a C. állandó gyakorlatával és a 74. §. helyes értelmével. 258. Szolgálatban álló személy mint bűnsegéd működött közre a lopásnál, melyet szolgálatadója kárára két idegen követett el. A másodbiróság a szolgálatban álló személyre megállapította a minősítést- (336. §. 7. pontja.) C.: A tábla Ítélete részben megváltoztatik: M. J. vádlott a Btk. 344. §-ába ütköző lopás vétségében a Btk. 69. §-ának 2. pontja szerint mint részes mondatik ki vétkesnek. Indokok: A T. I. és N. L. által véghezvitt lopás sz eltulajdonított dolgok értékénél fogva vétséggé miníősülvén, M. J. azon cselekménye, hogy a nevezett tetteseknek a lopás elkövetésénél segélyt nyujtott, iszintén csak vétséget képez, miután a Btk. 69. §. második tétele kezdő sorainak szövegezéséből kitetszőleg részesség fenforgása esetében a büntetendő törv.-sértés miségét a tettes cselekménye határozza el, a nélkül, hogy azáltal a Btk. 74. §-ának az egyes közreműködők enyhébb vagy súlyosabb megbüntetésére vonatkozó szabálya bármi változás:*: szenvedne. (1884. decz. 30. 7082. sz.) = Azonos: C 4627/1885., — C 8184/1888., — C. 10,831/1890., — 1207/1891-, — C. 8671/1891., — C. 6240/1893. (ez esetekben a Curia a cselédi minőséget oszthatatlannak tekintette-) = Ellenkező: 14,547/1882- sz. 259. Kétségen felül áll, hogy P. I. tudtával birt annak, hogy az; általa elősegitett lopást S. J. a gazdája kárára követte el. Minthogy pedig a Btk. 336. §. 7. pontja minősítésének nem a tettes személyes tulajdonsága, hanem a gazda és a szolgálatban álló személy közt fenforgó viszony az alapja, s minthogy a jelen esetben is a lopás épen e fenforgó viszony nál fogva volt könyebben végrehajtható, s igy annak egyik eszköze volt: e viszony a büntetti minősítésnek lényegéhez tartozván, nerncsak a tettesnek, de mivel e viszonyriói a részes tudomással birt, ennek cselekményét is bűntetté minősíti. Ebez képest P. I. cselekménye is a Btk. 333. §-ába ütköző ép a 336. §. 7. pontja szerint minlősülő lopás bűntettének a Btk. 69. §-a szerinti részességét állapítja meg. (1891. nov. 20. 6493. sz.) = Azonos: C 2494/1888., — C 7632/1888., — C. 8979/1890., — C 8979/1890., — C 10,060/1890., — C. 9853/1892., — C. 9329/1893-, — Curia a cselédi minőséget- Éz az állandó gyakorlat-) d) közösháztartartás és házközösség; 260. C: P. M. vádlott jól ismerte N. J. vádlottat s tudta, hogy N. ÍJ. vádlott a loplást,, a sógora,, a vele közös háztartásban levő személy vagyona ellen követi el. c) szolgálati viszony ; esetekben oszthatónak vette a