Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 7581 A tettesnek személyes tulajdonságai pedig, a mennyiben azok a büntetendő cselekménynek objectiv jelleget kölcsönöznek — a részesre is kiterjednek azon feltétel alatt, ha ez azon személyes tulajdonságokról a cselekmény elkövetése előtt vagy alatt tudomással birt. (1889. jan. 30. 5129/88. sz.) 261. C: Tekintve, hogy vádlott tudta azt, hogy ifjabb B. A. a gabonanemüeket atyjától, kivel házközösségben él, lopja, s H. J. a lopásnál ennek tudatában működött közre, tekintve, hogy az tgyik tettesnek oly személyes tulajdonságai, melyek a büntetendő cselekménynek tárgyi jelleget kölcsönöznek, azon feltétel alatt, ha arról a tett elkövetésekor tudomással bírtak, a tettestársakra és közreműködőkre is kiterjednek: ehhez képest a H. J. terhére megállapított lopás a Bík. 336. §. 8. pontja szerint is bűntetté minősíttetik. (1894. decz. 19. 1.0404. sz.) Szándék és gondatlanság. 262. C: Az ellentét nem az «előre tudhatás» vagy «előre láthatás» 75- §• között forog, mely elemek mindegyike egyaránt elégséges az általános «dolus» megállapítására; vagyis az előre látott, illetve az előre akart «jogtalan» eredménynek a tettes által akart cselekedet által való, e szerint szándékos okozására, hanem a különbség egyrészről a causalitást megindító cselekedet sértő voltának tudásában és annak, mint ilyennek akaratában, másrészről pedig épen e cselekedet sértő voltának belátása körüli gondatlanságban, esetleg a lehető sérelmes következményeknek a tettes képzete elé nem: állításában, illetve az ő képzetéből való kiutasításában áll. (1890. jun. 11. 917. sz.) Szándék fogalma. 263. C: Azon egyén ellenében, a ki valamely jogsértő cselekedetnek az élet tapasztalatai szerint rendszerint előálló valószínű következményét előre látva, azon jogsértő cselekedetet öntudatos állapotában foganatosítja, az észtan helyes szabályai szerint megállapítottnak kell .elfogadni, hogy azon egyén az általa foganatosított jogsértő cselekedettel rendszerinti okozatos összefüggésben levő. általa előrelátott következményt szándékozta okozni. (604/85. sz.) = Azonos: C. 11411/1883. sz. 264. Az alsóbiróságok gondatlanságot állapítottak meg. C: Vádlott ellenében bizonyítva van az, hogy panaszossal czivódván, ezt ártani való szándékkal meglökte, és e meglökés folytán a sértett egyén a mozgásban levő gép közé esvén, és ez által megsérülvén, három heti tartamot felülmúló egéazségháboritást, tehát súlyos testi sértést szenvedett. Vádlott cselekménye következményét előre láthatván, szándékosan elkövetett cselekménye, nemi a gondatlanság" által véghezvitt súlyos testi sértést, hanem a Btk. 301. §-ába ütköző és 302. §. szerint büntetendő súlyos testi sértés bűntettét képezi. (1882. decz. 21. 5922. sz.) Döntvénytár. 6