Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

78 Btk. 73. §. melynél fogva a részességre nézve megállapítható legkisebb büntetés is felettébb súlyosnak tűnne fel, akkor a 92. §. alkalmazásának helye van. (1886. márcz. 16. 6596/85. sz.) 251. C: Ifj. Sz. I. vádlott az esküdtbíróság által az esküdtek hatá­rozata alapján a Btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettében, valamint a Btk. 344. és 65. §-a alá eső rablás kísérletében mint bűn­segéd (69. §. 2. pontja) nyilváníttatott bűnösnek. A gyilkosság bün­tette a tettessel szemben a Btk. 278. §-a szerint halállal büntetendő; az abban való részesség- pedig a Btk. 72. és 66. §-a értelmében eny­hébben büntetendő és a bűnsegéd büntetése a tettesre nézve megálla­pítottnál enyhébb büntetési nemben is kiszabható. Ámde a Btk!. a (bíró­ságot a bűnsegéd büntetésének meghatározása tekintetében csak any­nyiban korlátozza, a mennyiben a Btk. 66. §. utolsó bekezdése szerint a halállal büntetendő bűntetteknél a bűnsegéd büntetése öt évnél eny­hébb nem lehet; azt azonban a törv. sehol esem tiltja, hogy a bíróság a halállal büntetendő bűntettben való bűnsegéd büntetését enyhébb nemű büntetés legmagasabb tartamában, a jelen esetben tehát 15 évi fegy­házban (Btk. 22. §.) ki ne szabhassa. Nyilvánvaló tehát, hogty a bíróság a büntetés kiszabásánál a törv.-ben1 megállapított büntetési ti'teleket meg­tartotta akkor, midőn ifj. Sz. J. vádlott büntetését a Btk1. 278., 66., 72., 96., 99. és 90. §-ai alapján 15 évi fegyházban szabta ki. (1902. okt. 8. 8682. sz.) Excessus mandati. 73. § 252. C.: Azon nő, a ki üzletszerű keritőnő létére a 12 éven aluli leányt közösülésre átengedte, segéd a Btk. 232. §-a alapján az erőszakos nemi közösülés bűntettében. Nem változtat ezen minősítés helyességén azon körülmény, 'hogy a tettes cselekedete nem minősül a Btk. 232. §-a alapján, hanem a 233. §. alapján, mert a tettes, valamint a segéd szándéka a Btk. 232. §iában meghatározott bűntett elkövetésére irányult és a tett végrehajtása közben a segéd tudta és akarata nélkül a tettesre nézve beállott változás a segédre nézve nem hozhat létre vál­tozást. Hasonlóképen nem szűnik meg a másodrendű vádlott bűnös­sége, habár a tettes a kísérlet stádiumában elállott ós ezen elállás reá nézve a büntetlenséget eredményezte volna is. Mert a jelen esetben a tettes elállott a segéd tudta nélkül és akkor, midőn a segéd már mindent megtett, a mi aiz ő> részélről a 'megállapított terv szerint meg volt teendő. (1884. márcz. 5. 11602/83. sz.) — Ez ellenkezik azokkal az Ítéletekkel, a melyek szerint felbujtás vagy bünsegély csak annyiban állapitható meg, a mennyiben a bűntett el­követtetett vagy legalább megkiséreltetett­253. C: Tekintve, hogy B. H. vádlott csupán a zár alá vett két sertésnek elvételére utasította alárendeltjeit, de azokat sem testi sér­tések elkövetésére nem bujtotta fel, sem azoknak elkövetése végett vádlottársaival megelőzőleg egyet nem értett; csupán a tett fzinhelyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom