Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 72. §. 77 működést, a bünsegélyt állapítaná meg; de az a jelen esetben, minthogy I. rendű vádlott egyenes cselekvősége által volt tevékeny ezen lopások foganatosításánál, sőt azokat egyedül az ő kötelességének megszegésében nyilvánuló cselekvősége tette lehetővé, e tevékenység pedig nem a bünsegélyt, hanem a mulasztás általi elkövetést, omissio általi comissiv delictumot, tehát a tettességet állapítja meg; aminélfogva I. rendű vádlottat a fönti lopásokat illetőleg a Btk. 70. §-a alá eső tettestársaság terheli. (1889. febr. 22. 6798/88. sz.) A tetteség a felbujtási és bünsegélyt absorbeálja. 247. C: Ugyanazon egy személy a büntetendő cselekményben tettes és bűnrészes nem lehet; ha tehát a tettes egyúttal felbujtó is volt, ez csak mint súlyosbító körülmény jöhet figyelembe. (1888. deczember 29. 2184. szám.) — Állandó gyakorlat. Bűnsegéd büntetése. 248. C.: Ámbár a segéd büntetése enyhébb, mint a tettesé; azonban e szabály csak a törv.-ben meghatározott büntetési tételre, nem pedig a concret büntetésnek, a meghatározott büntetési tétel maximuma és minimuma közötti kiszabására állván, az egyes bűnösök mellett vagy ellen fenforgó enyhito és súlyosító körülményeknek túlsúlya esetében a segéd büntetése súlyosabb lehet, mint a tettes mellett érvényesülő enyhítő körülmények hatása következtében ez utóbbinak büntetése. (1884. ápr. 30. 1805. sz.) 249. C: A főbüntetés R. S.-né ellen nyolcz napi, R. S. ellen, bárha a Btk. 416. §-ához képest csak mint bűnsegéd Ítéltethetett is el, mindamellett figyelemmel arra, hogy az üzletet csaknem kizárólag ő vezetvén, a büntetőjogi felelősség őt, tettesként elitélt feleségénél súlyosabban terheli, valamint tekintettel arra, hogy a Btk. 72. §-a szerint a bűnsegéd büntetése nem a tettesként elitélt vádlott büntetéséhez, hanem esetleges saját tettesi minőségéhez viszonyítva szabandó ki, három hónapi fogházban állapittatik meg. (1890. jun. 13. 2317. sz.) 250. C: A Btk. 66. és 72. §§-ainak kedvezményeinél 'fogva, épen ugy, mint a 92, §. külön alkalmazása esetében is, a büntetés alább nem fokozható a törv.-ben megállapított büntetés nemét közvetlenül követő alsóbb büntetés nemére nézve megállapított legkisebb büntetésnél s igy a jelen esetben a betöréses lopás képezvén a főbüntettet: yMlottnő büntetését a részesség enyhébb büntetéséhez képest, a rendes enyhítő körülmények tekintetbe vételével, a 66. és 72. §§. alapján legkevesebb hat havi börtönben lehetne megállapítani, s ennél alább a büntetés csakis a 92. §. alkalmazása mellett szállítható és szállítandó azért, mert a törv. más intézkedéseiben engedett kedvezmények nem zárják ki a 92. §-nak egészen külön való kedvezményét; s ha egy bűnrészesre nézve oly nyomatékos enyhítő körülmények forognak fenn,