Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

730 Btk. 365. §. rosan magyarázandó s a kivétel magát a szabályt, a tüzetesen ki nem vett esetekre nézve minden további kijelentés nélkül is érvényben hagyja, sőt megerősíti. Mindezeknél fogva a Btk. 361. §-ának azt a rendelkezését, hogy az ebben a §-ban meghatározott cselekmény miatt az eljárás csupán a sértett fél indítványára indítható meg1, más, tényálladékilag' tőle különböző cselekményekre ki nem terjeszthetni. A Btk. 361. §-ában meghatározott cselekmény a 363. §-belitől nemcsak, mint al 3162. §-ban emiitettől, alanyára nézve, hanem intentionális elemére nézve is különbözik. Éppen ezien elemnek releváns voltánál fogva nyilvánítja a törvény «megkülönböztetően» a hűtlen kezelésnek; a 361. §-ban meghatározott esetét vétségnek, a 363. §-belit pedig bűntettnek. Csak a büntetendő cselekmény súlyosabb alakulására megállapított kivételt s illetve perjogi feltételt, minő az inditványjog, lehet ugyanazon cselekmény enyhébb alakulására s nem viszont az enyhébbre megállapítottat is a súlyosabbra okszerűen bíróilag alkalmazni: nyilvánvaló tehát, hogy a Btk. 361. §-ának az a kivételes megállapítása, hogy a hűtlen kezelésnek benne meghatározott vétsége csak a sértett fél indítványára üldözendő: a hűtlen kezelés bűntettének a Btk. 363. §-ában meghatározott esetére nem alkalmazható. Marasztaló ítéletet hozott. C: Hh. a T. ítéletét. (1898. márcz. 18.) Talált dolog jogtalan elsajátításaa) A találó fogalma s a találás tárgya. 3i5. §. 2115. B pesti T.: Találó és eszerint feljelentésre, illetőleg a dolog átadására kötelezett nem az, a ki az elveszett dolgot legelőször meglátja és airra lábát reáteszi, hanem az, aki a dolgot felveszi és eltulajdonítja. (1889. szept. 23. 18405.) 2116. C: A büntetőjog alaptételei szerint az értéktelen dolog eltulajdonítás tárgyát nem képezi: a vádlott által talált rongyos, szakadodozott zsebkendő pedig semmi értéket sem képviselvén, nem elvesztett, hanem elhányt dolognak, fölszedhető rongynak tekinthető. (1884. febr. 29. 394. sz.) 2117. Marosvásárhelyi T.: A polgári törvények értelmében a két nap alatt a tulajdonos által nem hajhászott méhrajt közös földön bárki, a tulajdon földjén pedig a föld tulajdonosa elfoghatja és megtarthatja. Nem bizonyittatott, hogy vádlott tudta volna, hogy a kérdéses méhraj a károsé s az annak keresését és üldözését két nap alatt megkezdte. így vádlott ellen a jogtalanság tudata, mely a jogtalan elsajátítás vétségének egyik alkotó elemét képezi, nincs bizonyítva. Felmentés. C: A felebbezés visszautasittatik. (1894. decz. 27. 11893.) 2118. Vádlott egy méhrajt a határban egy bokron meglátva, azt beíogta, haza vitte és magánál tartotta és K. P.-nak, ki magát a raj tuilajdonosának mondta, át nem adta.