Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 365. §. 731 B pesti T.: Vádlott azonban a méhrajt külső mezőn találta, azt vadméhnek 'gondolhatta; mint ilyen, senki tulajdonához sem tartozott s igy azt vádlott uratlan dolognak (res nullius) tekinthette és befoghatta; végül elveszettnek a méhrajt a dolog természeténél fogva sem. tarthatta. A lopás tényálladéka sem állapitható meg, mert a lopás tárgya uratlan dolog nem lehet. Az sem lehet terhelő vádlottra nézve, hogy a károsnak egyszerű kérésére nem adta át a méhrajt, mert káros tulajdonosi minőségét, bizonyítás vagy legalább is valószinüsités nélkül, csak egyszerű állításra vádlott nem tartozott elhinni. (1896. jun. 16. 4129.) 2119. C.: A Btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségévé minősítette azt, hogy vádlott a folyóvízen uszó, ismeretlen származású hasábfákat a vízből kifogta és magának megtartotta. (1902. ápr. 10. 3274. sz.) 2120. C: Vádlottat a Btk. 365. §. alapján bűnösnek kellett kimondani, mert az általa talált váltót, bár tudta, hogy azt az' aláírók egyike vesztette el, sem annak, sem a hatóságnak át nem adta, hanem saját hasznára fordítani akarta. (1883. máj. 31. 2667.) b) A talált dolog jogtalan elsajátítása vétségének elhatárolása a lopástól 2121. C: Akkor, midőn vádlott a postaház előtt fekvő lepecsételt papiroscsomagot felvette és eltulajdonította, az illető postahivatal azon csomag birtokában már tattleg nem volt; sőt, minthogy a postaszemélyzet azt sem tudta, hogy az illető csomag1 hol veszett el: azlon csomag ná nézve elveszettnek tekintendő. E szerint az illető csomag vádlottra nézve talált dolgot képezett. A jogtalan elsajátításnak a Btk. 365. §-ban meghatározott vétsége nem záratik ki s a cselekmény nem megy át a lopásba azáltal, hogy a találó a talált dolog minőségéből, alakjából vagy habár az arra vezetett név feljegyzéséből tudta is, hogy ki ezen elveszett és általa megtalált dolognak tulajdonosa, esetleg őrzője vagy kezelője. Vádlott a 365. §-ba ütköző vétségben mondatik ki bűnösnek. (1890. decz. 4. 4110.) 2122. Perlaki jbg.: Vádlottak a gróf F. Jenő tulajdonát képező füzesben egy döglött szarvast találtak. Annak húsán és bőrén megosztoztak. F. Jenő gróf maga sem tudta, hogy a kérdéses szarvas birtokában vagy birlalatában van. így a vádlottak cselekménye a jogtalan elsajátítás vétségét (Btk. 365. §.) képezi Pécsi T.: Hh, C.: A felebbezés visszautasittatik. (1894. nov. 27. 11026.) 2123. Vádlott atyja lakásának utczai kapuja előtt, piros kendőbe burkoltan, 2 darab 50 frtos államjegyet talált. Tudta, hogy a 2 drb 50 frtos a G. J.-né tulajdonát képezi s azt mégis felvette a földről és jogtalanul eltulajdonította