Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 355. 705 c) Óvadék elsikkasztása és bizományi sikkasztás. 2024. Vádlott vendéglős a sértettet óvadék mellett pinczérjéül fogadta fel. Az üzletből távozó régebbi pinczért a sértettől óvadék czimén átvett pénzből elégítette ki. A sértett jelen volt és látta ezt. Nem tiltakozott. 0.Í: E körülményből vádlott azt következtethette, hogy ő az óvadékpénzzel panaszos szolgálati ideje alatt rendelkezhetik. Ilyen körülmények között az óvadékpénzi nem tekinthető olyannak, mely természetben megtartandó és visszaadandó volt volna s igy annak részbeni felhasználása nem esik a Btk. 355. §-ának súlya alá. (1895. jun. 4. 8404.) 2025. C: Vádlott az óvadékul átvett 500 frt betétről szóló takarékpénztári könyvecske alapján már negyednapra 490 frtot felvett. Mégis vádlott ellenében a Btk. 355. §. alá eső sikkasztás büntette nem állapitható meg; mert panaszos a takarékpénztári könyvecske átadásakor a «fentartási» záradékot töröltette és ezzel lemondott arról, hogy amaz összeggel kizárólag ő rendelkezzék; és mert panaszos vádlott ellen a visszatartott 209 frt 18 kr. iránt már a bűnvádi feljelentés után polgári pert inditott és ezzel maga elismerte amaz összeg vitás voltát, a milyennek ezt vádlott, már kezdettől fogva is állította. 'Vádlott eljárásában tehát, mely szerint ő a szabad rendelkezésére bocsátott összeget a czég üzletébe befektette, a cselekmény büntethetőségéhez a Btk. 75. §-a alapján megkívántató szándék fel nem ismerhető, (1898. febr. 22. 6489/97.) = Analóg elvet jelentett ki az 1992. eset is. 2026. C: Ha az óvadéktulajdonos tudja is, hogy az óvadékot annak birtokosa saját czéljaira elhasználja, de arra kifejezett engedélyt nem adott, a silkkasztás vétsége fenforog. (1903. okt. 8. 8230.) 2027. Vádlott a sértettől 145 frt értékű ékszerárut eladás végett átvett. Magát arra kötelezte, hogy az áruknak kölcsönösen megállapított vételárát az eladás után azonnal megfizeti s kívánatra az átvett árukat természetben visszaadja. A vádlott bizományi dijt nem követelhetett sértettől. A megállapítottnál kedvezőbb feltételek mellett eszközölt eladás esetében az elért előny a sértettet nem illette. C.: A sértett és vádlott között kötött s okiratban bizománynak nevezett ezen ügyletben a hitelre vásárlásnak ismérvei állapithatók meg és nem lehetett azt az 1875 : XXXVII. tcz. 368. §-ában meghatározott bizományi ügyletnek tekinteni. Ennélfogva, (ha vádlott a hitelre vásárolt és tőle vissza nem vett áruknak vételárát a sértettnek meg nemi fizette is: a Btk. 355. §-ában meghatározott sikkasztást el nem követhette. Felmentés. (1896. jun. 1593.) :! 2028. K. Ö. az S. J.-től eladási bizományba átvett 637 frt 67 kr. értékű italremiiek eladási árából 102 frt 60 krt a saját czéljaira elköltött. B p e SÍ t i b t ő ti is z. : A Btk. 355., 356. §. alá eső sikkasztást állapított meg. BpestiT.:Hh. C: Hh. (1896. szept. 9., 7662.) —- Állandó gyakorlat. Döntvénytár. 45