Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

54 Btk. 67. 69. §§. önmaga fedezte fel hatóság előtt cselekményét, mielőtt az eredmény elhárítható lett volna, s minthogy vádlott már azzal, hogy az 1894 : XXXI. tcz. 7. §-a rendelkezésének figyelemmel tartásánál gondatlanságot követett el, a Btk. 257. §-ába ütköző vétség elkövetését befejezte, s igy ezzel szemben a Btk.-nek a kísérletre vonatkozó rendelkezései figyelembe nem vétethetnek; ennélfogva vádlott büntethetőségét a Btk. 67. §-ának 2. pontjára való hivatkozás nem mentesítheti. (1902. ápr. 28. 3910. sz.) Elállás folytán lopás helyett magánlaksértés. 68. §. 174. C: Vádlott azon cselekménye, hogy nyitott ablakon át egy kereskedő zárt boltjába bement, hogy valamit lopjon, ott a pénzes fiókot kihúzta, az egy-két forintnyi aprópénz-készletből egy 20 krajczárost kezébe vett, de azt nyomban, megbánva tettét, önként visszadobta s azon az ablakon, melyen át jött, kimászva, távozott, a lopás kísérletének bűntettét képezi, mely azonban a véghezviteltől való önkéntes elállás folytán, a 67. §. 1. pontja szerint nem büntethető. .Vádlott cselekményében azonban a 330. §-ba ütköző magánlak megsértésének hivatalból üldözendő büntette tárgyilag megvalósult. (1894. márcz. 7. 6657/93. sz.) Gondatlanság esetében a részesség ki van zárva, e9- §• 175. C: A Btk. 69. §-ának ugy első, mint második pontja értelmében, a bűntett vagy vétségbeni részesség az illető tettes szándékos közreműködését feltételezi, vagyis azt a tudatot, hogy tettes büntetendő cselekményt fog elkövetni, tehát azt is, hogy a közvetlen tettes, kinek ténykedésénél a bűnrészes közreműködött, szintén szándékosan cselekedett; nyilvánvaló ebből, hogy a gondatlanság által elkövetett vétségekre vonatkozóan, melyeknek ismérve épen a szándékosság hiánya, a bünrészesség ki van zárva. Minthogy azonban K. A.-t a tűzvész bekövetkezése tekintetében szintén gondatlanság terheli, mert közönséges gondosság mellett előre láthatta, hogy az általa adott gyújtók segélyével az elsőrendű vádlott által a zabszalma közelében élesztett tűztől a kazal is könnyen kigyúlhat, őt is mint tettest kellett bűnösnek kimondani. (1900. máj. 31. 2402. sz.) ="- Állandó gyakorlat. Kivétel csak a Btk. 416. §-ánál fordul elő- (L. az ott felhozott eseteket.) Részességhez akarategység szükséges. 176. A sértettet P. J. késsel mellbe szúrta, R. J. pedig utána szaladt, botjával ismételten ráütött, ugy hogy sértett elesett és rövid idő múlva meghaltSértett halálát kizárólag a szúrás okozta. Ellenben a R. J. által elkövetett ütlegelésből legfeljebb a bonczleletben leirt könnyű testi sértés (bőrhorzsolás) keletkezhetett, sőt kérdéses, vájjon ezen könnyű testi sértések nem-e csupán esés által keletkeztek. A két vádlott nem közös egyetértésben járt el- Az alsóbiróságok R. J.-t a P. J. bűntettében való részesség mellőzésével, szándékos emberölés kísérlete miatt Ítélték el. A C- ez alól is felmentette. C.: R. J. beismerte, hogy ő sértettet azért ütötte meg bot-