Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 69. §• 55 tal fején, hogy megölje. Ámde tény as is, hogy ő nem követett iel olyan cselekményt, melylyel szándékát megvalósítani komolyan törekedett volna; mert a vonatkozó bonczjegyzőkönyv szerint sértett fején még .sérülés nyomai sem észleltettek, mig nevezettnek karján és hátán a P. J. által megelőzőleg ejtett szúrt seben felül olyan jelentéktelen sérülések voltak, hogy azok életére semminemű káros hatással nem lehettek. Ilyen körülmények közt, minthogy a fenforgó esetben vádlott szándéka olyan cselekményben nyilvánult, melynek következtében a szándékolt eredmény egyáltalában be nem következhetett: ennélfogva vádlott ellenében a szándékos emberölés bűntettének kísérlete fenn nem forog. (1893. márcz. 17. 540. sz.) 177. C: D. J. vádlott nem volt jelen N. S. korcsmájában lannál a verekedésnél, melynek folyamán R. I. vádlott a tőle kapott és bűnjelként lefoglalt konyhakéssel M. Gy.-t mellbeszurta oly módon, hogy az utóbbi a szenvedett feltétlen halálos sérülés következtében rögtön meghalt és erről, a verekedésről, valamint M. Gy. megszuratásáról csak utólag szerzett tudomást, R. I. vádlott akkor, a midőn közvetlenül a verekedést megelőzően D. J.-hez betérve, ettől botot vagy kést kért és a szúrásra tényleg használt konvhakést kanta. D. J.-nek nem mondotta, hogy mire kivánia az emiitett eszközök valamelyikét használni és D. J. azt nem is tudta. Minthogy pedig bűnsegéd a Btk. 69. §-ának 2. pontja értelmében az, a ki a bűntett vagy vétség elkövetését szándékosan előmozdítja, e szándékos előmozdítás ped^g feltételezi, hogv a bűnsegéd tudta légyen, miként a tettes büntetendő cselekményt akar elkövetni és énen ennek előmozditása czéljából nyújtotta légyen neki az arra alkalmas eszközöket: minthogy D. J. nem tudta, hogv R. I. vádlott a neki átadott kést valakinek megszurására fogia használni, az a körülmény pedig-, hogy D. J. tudhatta vagy gvamthatta. miként R. I. vádlott a kést büntetendő cselekmény elkövetésére fogia hasznámi, a Btk. 69. §-ának 2. pontjában meghatározott bünrészesséfret azért nem állapíthatja meg, mert ennek lényeges feltételét a bűntett vagv vétség elkövetésének szándékos előmozditása kénez'; D. J. jelzett magaviseletében pedig legfeljebb gondatlanság ismerhető fel: mindezoknélfogva D. J. viádlottatl a vád és következményei alól felmenteni kellett. (1899. ápr. 14. 2819. sz.) 178. Ueyanazt a sértettet az egrvik vádlott csak nyilvánosan meggyalázni akarta, míg a másik vádlott testi sértést okozott neki- A kir. T. az elŐbhit becsületsértés miatt ítélte el. C: A tábla ítélete az abban kifejtett és elfngidott mdokokb-ól, valamint azért hagvatik helyben, mert ha oly szándékos cselekméuv. ielen esetben a 'testi sértés, mely a közvetlen tettesnél az ennek szándékát megna1?^* eredménvt és ezzel a bűntett minősítését létesitet+°. a közreműködőknél: is kiindulási alapját képezi, az esetben a szán-