Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

52 Btk. 67. §. is vezethetett volna, megkisérlette, de a megkezdett bűntettől vissza­lépett, noha a sáfrányoldatnak nagyobb adagban való bevétele által, miként azt a tsz.-i orvos is állítja, czélt érhetett volna. Ezért F. A.-t, minthogy a bűntett befejezésétől önként visszalépett, a Btk. 67. §. 1. pontja alapján a vád alól fel kellett menteni. Debreczeni T.: Helybenhagyta. C: Helybenhagyta. (1892. márcz. 17. 8677/891. sz.) 165. C: D. R. vádlott a Btk. 285. §-ának első bekezdésében meg­határozott magzatelhajtás bűntettét megkezdette ugyan; annak véghez­vitelétől azonban önként elállott, a mennyiben P. G.-né vádlott-társ aján­lata ellenére az első sikertelen műtétnek ismétlését meg nem engedte, mely oknál fogva méhmagzatának elhajtása nem is következett be, ha­nem a szülés rendes időben történt meg s a magzat élve s életképe­sen jött a világra; a Btk. 67. §-ának 1. pontja szerint pedig nem büntettetik a kísérlet, ha a tettes a megkezdett bűntett vagy vétség megkezdésétől önként elállott. (1895. máj. 22. 5108. sz.) e) lopásnál. 166. C: A mennyiben azon borházban, melybe vádlott behatolt, az elvételre alkalmas tárgyak léteztek, vádlott azonban mitsem vett el, a Btk. 67. §-ának 1. pontja értelmében ezen cselekményért nem bün­tettethetik, miután, ha a tettes a megkezdett bűntett véghezvitelétől önként elállott, a kísérlet megszűnt büntethető lenni. (1882. nov. 22. 12.767. sz.) i j 167- C: Nem fogadható el a T.-nak a lopás bűntettének kísérlete alóli felmentésre vonatkozó azon érvelése: hogy vádlottak a megkez­dett bűntett véghezvitelétől önként elállottak, mert vádlottakat a lo­pástól nem más, mint az tartóztatta el, hogy a fiókban pénzt nem találtak, ez pedig nem felel meg az önkéntes elállás eszméjének. (1886. ápr. 29. 11. sz.) 168. C: Vádlott a kérdéses lopás véghezvitelét nem valamely aka­ratától független akadály miatt nem végezte be, hanem annak véghez­vitelétől azon oknál fogva állott el, mert az általa feltört helyiségben pénzt nem vélt feltalálhatni, ennélfogva a lopás véghezvitelétől történt elállása önkéntesnek lévén tekintendő, ugyanezen lopás kísérletének vádja alól a Btk. 67. §-ának 1. pontja értelmében fel volt mentendő. (1887. decz. 21. 16.298. sz.) 169. C: Az a körülmény, hogy vádlottak a lopás kísérletétől nem önként, hanem valamely felülről hallatszott zaj, illetve emberi lépések közeledtére állottak volna el, bizonyítottnak nem tekinthető. Akkor pe­dig már, mikotr a rendőrök a helyszínéhez értek, a vádlottakat — sa­ját vallomásaik szerint is — már az utczára kijőve találták, az ő meg­jelenésük tehát nem szolgálhatott okul a vádlottak kísérleti cselekmé­nyének abbanhagyására. (1895. febr. 6. 2819/94. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom