Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

610 Btk. 333. §. Bpesti T.: Felmentette vádlottat, mert: a halak mindaddig, amig a vizből kiemelve és megfogva nincsenek, meghatározott személy birtokában levő olyan ingó dolognak, melyen lopás elkövethető, nem tekinthetők. C: A tsz. ítéletét hagyta helyben és a T. indokát «ugy köz- és vagyonjogi, valamint büntetőjogi szempontból is határozottan tévesnek» nyilvánította. (1899. máj. 29. 1981.) = Azonos: C. 1891. febr. 3. 391. sz.; C. 1889. évi 1981. sz. = Ellenkező: C. 1897. szept. 5. 6680. sz. (v.-ak nem a jogosult által már kifogott és birtokba vett halakat vitték el, hanem a halászatra jogosított engedélye nélkül halásztak; ezzel annak a halászat gyakorlására vonatkozó jogát sértették meg, cselekményük tehát nem lopás vétségét, hanem halászati kihágás tényálladékát foglalja magában). = Tilos halászás utján szerzett halak és rákok eltulajdonítása esetében az 1888: XIX. t.-cz. 62—66. inaira is figyelem fordítandó. 1693. C: Azok a tölgyfa-törzsek, melyeket a vádlottak a B. folyó medréből kiszedtek és felhasználtak, minthogy 25 éven át a folyó medrében lévén, azokról a vádlottak jogosan vélelmezhették, hogy azokat egykori tulajdonosuk elhagyta, azokra tulajdon- vagy birtokjogát érvényesíteni nem kívánja: azok tehát gazdátlan tárgyak. Vádlottak nem jogtalanság tudatában cselekedtek. Büntetendő cselekmény hiányában felmentő Ítéletet kellett hozni. (1893. jan. 14. 399.) 1694. C: Aki a dolgot valamely általa ismert helyen hagyja vagy mást megbiz, hogy a dolgot ily helyre tegye le, az nem veszíti el a birtoklást, habár a dolog felett pillanatnyilag nem rendelkezhetik. Azon harmadik személy tehát, ki oly dolgot eltulajdonít, lopásban, nem pedig talált dolog jogtalan elsajátításában bűnös, ha a körülményekből tudhatta, hogy a dolog csak félre van téve. Ellenben ha az eltulajdonító nem tudhatta, hogy a dolog csak félre van téve, a jogtalan elsajátítás vétsége forog fenn. (1882. decz. 19. 5339.) == Hasonló: C. 1886. febr. 26., 6956/1885. sz. (lopás, midőn vádlott a javítás végett átvett ruhadarabban levő értékes dolgot megtartotta). 1695. C: A birtoklás az ingó dologra való testi (physikai) behatás lehetőségétől, illetőleg a behatás mindenkori ismétlését lehetővé tevő helyzettől, a (birtoklási) akarat pedig az azon dolog feletti uralom fentartásának tudatától feltételeztetik. A birtoklás nem szűnik meg az által, ha a birtokos az általa birtokolt dolgot feledékenységből rövid időre elhagyja, azonban ugy a dolog, melyet feledve elhagyott, mint a hely is, ahol azt felejtette, azonnal, amint reá gondol, emlékezetébe jut. (1888. ápr. 12. 3695/87.) 1696. C: Az elrejtett tárgy elveszettnek nem tekinthető, mert az elrejtő hatalmi köréből, illetve birtokából az által ki nem esett. (1893. nov. 22. 3933.) 1697. C: Vádlott a csónakot nem a sik vízről mentette ki, hanem a fürészgyár talpfái közt fennakadt állapotában vette birtokába. E hely-