Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 333. § a bentlevőket agyonszurással fenyegette, mely ténye által a magánlak megsértésének vétségét és közcsend elleni kihágást követvén el, azokban vétkesnek volt kimondandó. (1885. június 3-án 1417. Bpesti T.: Hh. C: A felebbezés visszautasittatik. (1886. jun. 15. 2677.) 1688. C.: A 332. §. állapíttatott meg, midőn vádlott a kert tulajdonosának megverése végett ment a bekerített kertbe. (1889. jan. 24. 7078/88. sz.) A lopás tárgya. (Uratlan, elveszett, elhagyott, elrejtett, ingatlantól külön választott dolog, okirat, erdei fa, mezei termény, légszesz, villamos áram, rabruha, közös és büntetendő uton szerzett dolog ellopása.) 1689. Győri T.: Vádlottak azon ténye, hogy a gróf E. Ferencz d'ó'i. % által bérelt vadászterületről egy elhullott és 50 forintra értékelt szarvast elvittek, s azt maguk között felosztották, a lopás vétségének ismérveit meriti ki; mert tudták, illetve tudniok kellett, hogy az általuk eltulajdonított elhullott szarvas a föld tulajdonosa, illetőleg bérlőjének tulajdonát képezi. C: Felebbezést visszautasítja. (1892. márcz. 30. 2399. sz.) 1690. Győri T.: Vádlottak az E. 0. F. vadászterületén vadfogás czéljából elhelyezett tőrben megfogott őzet magukhoz vették és azt mint talált jószágot eladták. Ez nem jogtalan elsajátítás, hanem lopás. C.: A felebbezés visszautasittatik. (1893. szept. 26. 9565.) == Tilos vadászás utján szerzett vadak eltulajdonítására nézve az 1883: XX. t.-cz. 26—33. §-ai is figyelembe veendők. = A vadászterületen elhullva, vagy meglőve talált vad eltulajdonítása sokszor a Btk. 365., sőt 367. §-a szerint is minősittetik, amire nézve v. ö. a 367. §-nál közölt eseteket is. A gyakorlat nem megállapodott e kérdésben. 1691. Nagyváradi T.: A szelid galambok általában ugyan házi állatoknak tekintendők, de köztudomás szerint ugyanily galambok nemcsak magánházaknál mint magántulajdon, de nagy középületek padlásain, gazdátlan állapotban is tenyésznek, és éppen az ilyen, a tulajdonos által rendes élelmezésben nem részesített galamboknak szokása élelemkeresés czéljából bárhova elrepkedni. Václottnak azt a védekezését tehát, hogy ő az udvarukba szállott galambokat gazdátlan dolognak tekintvén, mint ilyeneket jóhiszemüleg és nem jogtalan eltulajdonításra irányzott szándékkal fogta el, valónak elfogadni, és őt a lopás miatt emelt vád alól felmenteni kellett. C: Hh. (183. decz. 14. 11.042.) 1692. Vádlottak a sértett által a halászati jogra nézve haszonbérelt vízben halásztak. 50 frtnál nem többet érő hal kifogásán rajtaérettek. Zombori tsz.: Lopás vétségét (Btk. 333., 334. §.) állapította meg. Döntvénytár. ^9