Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 330. §. vonatkozólag akként hajtja át, mintha azon cselekmény már eredetileg^ a Btk. különös részében foglalt meghatározásnál és rendelkezésnél fogva vétséget képezne; tek., h. az imént kiemelt rendelkezésnél fogva és a fennforgó esetben a cselekmény a Btk. 330., ill. 331. §-ainak összefüggésben a 66. §-al alkalmazhatóságának esete foroghat kérdésben, tek., h. a Btk. 332. §-ban irt magánlak megsértésének vétsége matt a bünvád eljárás ezen szakasz végtétele szerint csak a sértett fél indítványára indítandó meg, mely indítvány a Btk. 112. §-a értelmében három hó alatt terjesztendő elő, a bűnvádi eljárás beszüntetendő volt), — C. 5975/1891. sz. (tekintve, hogy a vádbeli cselekmény mindkét alsóbbfoku bíróság által vétségnek minősíttetett, s ezen minősítés e helyen is elfogadtatott; tekintve, hogy sértett vádját határozottan visszavonta; ennek hiányában vádlottak ellen a bűnvádi eljárást tovább folytatni nem lehetett volna: mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete megváltoztattatik és a további bűnvádi eljárás megszűntnek mondatik ki), — C. 1891. 8147.6 z. — L. a 459. sz. alatti esetet. A magánlaksértés viszonya más büntetendő cselekményekhez. Halmázat. 1670. 'C.: Tekintve, hogy a szándékos emberölési kísérlet 'bűntettét megállapitó lövések nem az özv. T. Szilveszterné született K. Katailin lakásába natolás közben s nem is a behatolás kierőszakolása végett tétettek; tekintve, hogy a szándékos emberölésnek megkisérlett «s illetve befejezett 'büntette a magánlaksértés bűntettének tényező elemeit magában nem foglalja; tekintve, hogy ezek szerint a szándékos emberölés kísérletének vádba vett büntette a magánlak megsértése1 bűntettének önálló cselekményül való felrovását, sem súlyosabb voltánál, sem a Btk. 95. §-ában meghatározott cselekmény-egység czimén ki nem zárhatja; mindkét alsóbiróság Ítélete a minősítés és főbüntetésre .nézve megváltoztatik; B. Jocza vádlott a Btk. 279. és 65. §§-aiba ütköző szándékos emberölési kisérlet bűntettében és a Btk. 330. §-ba s a 331. §. 3. pontjába ütköző magánlak megsértése bűntettében mondatik ki ibünösnek (96. és 99. §§.). (95. jan. 17. 4080/94.) 1671. C: A Btk. 330. §-ának az a záradéka: xamennyiben súlyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forogna fenn», nem értelmezhető 'ugy, hogy amennyiben a magánlak megsértésén felül még más súlyosabb bűncselekmény is követtetett volna el, az előbbi sohasem jönne számba a büntetés kiszabásánál. Ezen nem változtat a czélzat egysége, mert törvényünk sehol sem mondja ki, hogy a czélzat egysége egybeolvasztja a bűncselekményeket és mert a czélzatnak csak kivételesen, egyes törvénysértések alkotó elemei meghatározásánál tulajdonit jelentőséget. A Btk. 330. §-ának idézett záradéka tehát csak ugy értelmezhető, hogy e szakasz büntető határozata csak az esetben nem veendő alkalmazásba, ha maga a magánlaksértés más súlyosabb büntető rendelkezés alá esik, vagyis más cselekménynyé válik, illetőleg másba beolvad. Példák a Btk. 145. §-ában meghatározott lázadás, a lopás, illetőleg rablás. Hogy ily esetekben csak a súlyosabb bűncselekmény büntetése alkalmaztassák, teljesen igazolt, mert tulajdonké-