Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 330. §. 803 pen nincs is több bűncselekmény és mert törvényünk az eszmei halmazat, illetőleg törvény-találkozás eseteiben az absorptio elvét csakugyan alkalmazta. (95. szept. 11. 8853.) = Hasonló határozatok: C. 1314/1891. sz. (eszmei halmazat állapíttatott meg, mert <'anyagi halmazat csak akkor állapitható meg, midőn az ugyanazon akaratelhatározással elkövetett másik cselekmény súlyosabb büntetés alá nem esik»), i— C. 8916/1896. sz. (vádlott ama cselekménye, hogy álkulcs használása mellett másnak lakásába behatol s onnan igazolt 2 frt követelésének önhatalmú biztosítása czéljából összesen 12 frt értékű 2 drb párnát elvitt, nem a Btk. 336. §. 4. pontban irt lopás, hanem a 330. §. szerint minősülő magánlaksértés bűntettét képezi), — C. 6276/1898. sz. (a v. azért ment a sértett lakásába, h. ott őt azért, mert v.-at fiának bántalmazásától visszatartani iparkodott, kérdőre vonja s rajta halált okozó testi s.-t ejtett; minth. a bántalmazásra irányuló szándék csak a behatolás után a szitkozódás és feleselés hevében akkor keletkezett, mikor a v. az épen munkában volt alkalmas eszközt véletlenül az asztalon megpillantotta: anyagi halmazat állapíttatott meg). = Ellenkező: C. 1898/1886. sz. (vádlottnak azon cselekménye, hogy a sértett személy lakhelyébe jogtalanul és erőszakkal behatolt, elvontan a Btk. 330. §-a alá eső magánlak megsértése bűntettének minősülne ugyan; de minthogy vádlott e cselekedetével kapcsolatosan súlyos testi sértés bűntettét is követte el, mely a Btk. 302. §-a szerint súlyosabb büntetés alá esik, mint a magánlak megsértésének büntette: vádlottat ez utóbbi bűntett miatt, a 330. §. világos rendelkezésénél fogva, külön büntetni nem lehet, hanem az csak a testi sértés miatti büntetés kiszabásánál súlyosító körülményt képezhet). 1672. C: A lakásba Való behatolás a megverés czéljából követtetvén el, az a megveressél, mint czélzott cselekménynyel szemben az eszközlő cselekményt állapítja meg, a kettő tehát együtt a közosczél által összetartott két külön törvénysértést, de csakis egy czélzott büntetendő cselekményt képez: a most kiemelt tényelemeknél fogva nem a Btk. 96. §. alá e ső anyagi, hanem a 95. §. szerinti eszmei bűnhalmazat van megállapítva, a Btk. 95. §-a értelmében mondatnak ki bűnösöknek. (92. okt. 27. 3713.) = Ellenkezően anyagi halmazat megállapítása: C. 1886. márcz. 31. 1095. sz. (vádlott panaszosnő magánlakába behatolt s itt panaszosnőt két izben arczul ütötte; miután ez által panaszosnőn 8 nap alatt gyógyuló könnyű testi sérelmek okoztattak, vádlottat a magánlak s könnyű testi sértés vétségében vétkesnek kimondani kellett), C 1886. okt. 19. 3580. sz. — C. 1887. jan. 11. 6753. sz. (vádlott panaszos lakásába behatolt s panaszost földhöz verte, ki ennek folytán testi sértést szenvedett), C. 1891. decz. 28., 3216. sz. — C. 1892. márcz. 15. 8041/1891. sz. (vádlott éjjel sértett lakásába annak beleegyezése nélkül a konyha ajtajának felszakításaval, jogtalan erőszakkal behatolt és ott a lakásban ideiglenesen tartózkodott P. E.-t súlyosan megsérelmezte; a 330. §., 331. §. 2. pont és 301. §. alkalmaztatott), — C. 1895. febr. 14., 1649/1894. sz. (v. a konyhába erőszakosan behatolva, ottan sértettet bántalmazta, minek következtében sértett hat napig gyógyuló sérüléseket szenvedett; ehhez képest vádi. ugy a magánlaksértés, mint a könnyű testi sértés vétségében bűnösnek volt kimondandó). 1673. C: Minthogy a Btk. 321. §-ában meghatározott bűntettnek egyik lényeges ismérvét az erőszak, illetve fenyegetés vagy ravaszság képezi: s minthogy a jelen esetben vádlottak a végett hatoltoltak bc erőszakkal S, Zsivkó lakásába, hogy annak mostoha leányát