Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 327., 330. §§. 595 állott rossz viszonynál fogva vádlott cselekményét jogosulatlannak minősítette; ugyanazért a semmiségi panaszt, mint alaptalant, a Bp. 347. §-ának 4. bekezdése szerint elutasítani kellett. (902. szept. 15. 8063.) 1650. Bpesti T.: A 327. szakasz szerint a levéltitok megsértése vétségének alkotó eleme a bepecsételt levélnek tudva, jogtalan felbontása, a be nem pecsételt levélnél pedig annak birtokába helyezkedés avégett, hogy annak tartalmát megtudja. Vádlott a korcsma előtt boríték nélküli levelet talált, s P. Istvánnal közölte, és látván kméi szól, a lelkésznek megmutatták, és ennek utasítása szerint az iratok közt levő posta-vevény szerint az illetőnek megküldötték. Vádlott cselekménye e szerint a Btk. 327. §-ának fogalma alá nem vonható. C: Hh. (1883. jan. 17. 11968/1882.) = Fölmentő ítéletek: C. 5502/1889. sz. (a v. lelkész hivatalától megfosztatott, ennek daczára felbontott egy, az egyházközség részére, a brassói m. kir. illetékkiszabási hivataltól érkezett levelet; fölmentetett, mert a levelet az egyházgondnok hozta hozzá s igy az mintegy hivatalosan jutott kezeihez), — CL 8445/1890. sz. (a be nem pecsételt levélnek birtokba vétele csak akkor ütközik a 327. §-ba, ha ennek czélja az volt, h. a levél tartalma megtudassék, a jeleni *esetben azonban a v. közhasználatra szánt helyen (árnyékszékben) véletlenül jutott a levelek birtokába s tartalmuk felől czél nélkül szerzett tudonást), — C. 8446/1890. sz. (II. r. v. lakása udvarán egy be nem pecsételt s magánvádlóhoz intézett levelet talált, ezt átadta mostoha atyjának, ki megtartotta s egy per során a magánvádló ellen bizonyítékul használta fel; minth. I. r. v. véletlenül jutott a levél birtokába, nem forog fenn az az előzetes czélzat, h. ta» levél tartalma tudomásul vétessék). Magánlaksértés elkövetésének helye. 1651. C: Szükséges, hogy a helyiség, melybe a behatolás törté- 330. §. nik, egy vagy több személy rendes tartózkodásának helyéül szolgáljon, vagy pedig, hogy üzlethelyiség vagy olyan helyiség legyen, mely az emiitett helyiségekkel térbeli összeköttetésben áll vagy ezekhez tartozik. (84. febr. 27. 10165/83.) = Hasonló határozatok: C. 1882. nov. 22., 12,767. sz. (magában álló borház nem oly helyiség, a melybe való behatolás a 330. §. alá esnék), — C. 1885. ápr. 10., 1399. sz. (a korcsmahelyiség, mihelyt a fennálló rendeletek által meghatározott időben bezáratnak, a közönség használatára többé nem szolgálnak és ennélfogva ezen időn tul nem nyilvános, hanem magánhelyiségeknek tekintendők), — Budapesti T. 1890. márcz. 5., 2284. sz. (a korcsma oly nyilvános helyiség, a honnan a tulajdonos csak azon esetben van jogosítva rendőri vagy hatósági közeg közbenjöttével valakit kiutasítani, ha 3l kiutasítandó rakonczátlan, botrányos vagy a közrendet háborító magaviselete által arra okot szolgáltatott), — C. 1898. decz. 15., 5932. sz. (a vágóhíd a közgyűlési határozatból kitetszőleg közvágóhidi minőségűvé lett és igy ennek következtében az nem tekinthető sértett oly üzlethelyiségének, melyet kizárólag csak ő van jogosítva használni), — C. 1899. okt. 31., 11,352. sz. (a korcsmahelyiség, a hol vádlottak erőszakkal és az ott lakónak határozott tiltakozása és ellentállása daczára, behatolni megkisérlették, a nevezett panaszos félnek kétségkívül üzlethelyiségét képezi), — C. 1900. jan. 12., 12.304./1899. sz. (a kérdéses korcsmahelyiség özv. B. S.-né korcsmárosnénak üzlethelyiségét képezte, a hová vádlott erőszakkal s a helyiséggel rendelkezőnek akarata ellenére behatolt; a Btk. 330. §-ában meghatározott bűncselekmény tényálladéka tehát megvalósíttatott, mert e részben a záróra be nem következte befolyást nem gyakorolhat), — C. 1900. okt. 26. 38*