Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

596 Btk. 330. §. 6109. sz. (az üresen álló házba való behatolás a magánlaksértés bűntettének tényálladékát ki nem meríti), — C. 1902. febr. 28., 1837. sz. (vádlott másnak nem magánlakásába, üzlethelyiségébe, azokkal összeköttetésben levő vagy laizokhoz tartozó, a Btk. 330. §-ában megjelölt egyéb helyre, hanem nyilvános vendéglőnek mulatságra használt étkező termébe, az ott korábban folyt czivódásnak folytatása végett hatolt be; tehát felmentetett), — C. 1902. decz. 17., 10,865. sz. (vádlott az apósa, Sz. F. házában lakott s ugyanott vádlottnak használatára más szoba, Sz. F. használatára pedig szintén más szoba szolgált; ily körülmény között az egész ház csupán egy lakásnak tekinthető és a Sz. F. által külön használt lakrész vádlottra nézve idegen lakásnak nem mondható). 1652. C: Miután az iskola magánosok lakására rendelt helyiségnek nem tekinthető, az iskolába a tani tó akarata ellenére való bemenetel és bennmaradás nem állapit magánlaksértést. (82. máj. 19. 12610/81.) = Azonos: C. 1897. aug. 31. 10,732/1896. sz. (vádlott déli 12 órakor behatolt az iskolába s ott garázdálkodott, utóbb a községi jegyző lakásába rontott be s innét felszólításra nem távozott; csak ez utóbbi cselekménye büntettetett a 332. §. alapján). 1653. C: Ha valaki udvarán vagy kertjén az átjárást csak szívességből engedi meg, ezen engedélyt bármikor visszavonhatja; az engedély visszavonása után az átjárás magánlaksértést képez, (1890. máj. 10. 86. sz.) = Fölmentetett a v., mert a sértettnek csak udvarára ment be s onnan nem távozott a tulajdonos akarata ellenére, az udvar azonban a lakással összeköttetésben levő, vagy ahhoz tartozó «helyiség» fogalma alá nem jöhet (C. 1893. ápr. 25., 3720. sz.). 1654. B pesti T.: Vádlott a nagyszalontai kir. járásbíróság zárt udvarára hajnali 4 órakor a kerítésen átmászva, bement s a kaput belürlől kinyitotta, ekként özvegy T. F.-nének, s T. F.-né leányának, ki testvérével akart beszélni — a bemenetelre utat nyitott. Vádlottnak ezen cselekedete magánlaksértés vétségét állapítja meg. C: Hh. (1892. máj. 27. 53.) 1655. C.: Kulcscsal bezárt vasúti hivatalos irodába engedély nélkül történt bemenetel magánlaksértést képez. (94. jun. 13. 9108/93.) Magánlaksértés büntette. 1656. A temesvári T. a 332. §-t alkalmazta, mert v. nem erőszakkal hatolt be az idegen lakásba. C: A bűnvádi eljárás adatai szerint vádlott panaszos lakásába a rendes bejáratra nem szolgáló ablakon át hatolván a lakással rendelkezőnek beleegyezése nélkül jogtalanul, vádlottnak e cselekményét az elsőfokban eljárt kir. törvényszék helyesen mondotta ki egyértelműnek az erőszakkal Való behatolással és helyesen mondotta ki azt a Btk. 330. §-ába ütköző ós e §. szerint büntetendő cselekménynek. (1895. máj. 14. 10013.) 1657. A Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésében hozott lakbérleti szabályzat 18. §-a szerint, ha a bérlő