Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 65. §. 45 pitásával tényleg bekövetkezett volna, tévedésbe ejtését észrevette és feljelentést tett, ezzel pedig a csalás véghezvitelét megakadályozta: e szerint jelen esetben csupán kísérlet tényálladéka forog fenn. (1889. máj. 22. 10218/88. sz.) 141. Vádlott mint a m. kir- 7-ik honvédezred zabszállitója azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, az 1887- évi január 1-től azon évi márczius hó 20-ig terjedő időszakban teljesített zabszállitásnál az említett honvédhuszárezredet s általa a magyar kir. államkincstárt hamis mérlegsulyoknak tudatos használatával s igy ravasz fondorlattal tévedésbe ejtette, s ez által annak az emiitett időszakban a bűnös eljárás íelfedeztetéseig £0 frt 40 krnyi vagyoni kárt okozott- Az elsőbiróság vádlottat bevégzett csalás vétségében mondotta ki bűnösnekA B p e s t i T- szerint v. m- szállítási ügynök a katonai kincstárral tartód viszonyban állván, nem az volt a czélja, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében az eljárás eredményével egyező megállapítás szerint általa kétségtelenül elkövetett csalással a katonai kincstárt 20 frt 40 krerejéig károsítsa meg, hanem a jelzett tartós viszonynál és a vállalat mérvének meghatározására vonatkozó adatoknál fogva bizonyos, hogy ő 50 írton tul, meghatározhatlan összeg erejéig akart csalni, ekként szándékolt cselekményét megkezdette, azonban annak folytatásában meg lett akadályozva, s igy a vádbeli cselekmény csalás bűntettének kísérlete lenne. C.: Tekintve, hogy a «kisérlet» tényező elemeit alkotják: a) a bűntett vagy vétség elkövetésének S'Zándéka, b) cselekvés, melyben a szándék megvalósítási törekvése külső, tettleges kifejezést találjon; c) az ezen cselekvéssel megvalósitani megkezdett cselekmény befejezésének, a tettes akaratán kivül eső körülmény általi megakadályozása; tekintve, hogy ennélfogva — a fentebb ismertetett tényállás szerint vádlott által tényleg véghezvitt csaláson felül — a csalásnak netalán szándékolt folytatása — az ennek megkezdését képező külcselekeaet hiányában — a kísérlet fogalma alá még akkor sem eshetik, ha a bevégzett csaláson felül, a további csalásokat czélzó szándék fennállása bebizonyítva lenne: ekkép az elsőfokú bíróság Ítéletében vádlott cselekménye helyesen minősíttetett bevégzett csalás vétségének. (1889. nov. 8. 2088. sz.) 142. C: Vádlott a bevégzett csalás büntette helyett a csalás kísérletének bűntettében volt bűnösnek kimondandó, mert azon czélból, hogy anyjának, kinek gazdaságát kezelte, jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, 300 frtra biztosított ócska és hasznavehetetlen cséplőgépüket felgyujtás által megsemmisíttetvén, ezt, mint tűzkárt a biztosító társaságnak ravasz fondorlattal bejelentette, mely azt meg is becsültette, de a kártérítési összeget már nem fizettette ki, minthogy vádlott s illetőleg anyja ártatlansági bizonyítványt felmutatni nem tudott, időközben kiderülvén, hogy a biztosított cséplőgépet vádlott maga gyújtotta fel. Vádlott ugyan mindent megtett arra nézve, hogy a biztosító társaságnak jogtalanul vagyoni kárt okozzon, de az nem tőle függött okokból meghiúsulván: cselekménye által a csalásnak, melynek egyik