Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

48 Btk. 65. §. fő alkateleme a vagyoni kár okozás, minden alkateleme létre nem jött. Ezért vádlottat bevégzett csalás büntette helyett csak annak kísérletében kellett bűnösnek kimondani. (1896. decz. 29. 2360. sz.) i) vagyonrongálásnál ; 143. C: Tekintve, hogy azon helytől lefelé, a hol vádlott a s. 85 írt értékű üres ladikját a karótól eloldotta és a vizén szabadon bocsátotta^ a Duna folyó hosszú területen nyitva lévén, a vizén szabadon uszó ladik, az elveszés vagy megsemmisülés valószínű veszélyének volt kitévev s ezffc a vádlott előre beláthatván : bizonyítottnak kell tekinteni, hogy vádlott a ladikot azon szándékból bocsátotta szabadon, hogy ez álltai a sértett félnek kárt okozzon. E kárnak be nem következése miatt minősül a cselekmény kísérletté. (1892. márcz. 18. 7537/91.) k) gyujtogatásnál. 144. Az alsóbiróságok ugyanazon tényállás alapján bevégzett gyujtogatást állapítottak meg. C: Tekintve, hogy a Btk. 422. §-ának 1. pontja szerint gyújtogatás bűntettét az követi el, a ki az ezen szakaszban megjelölt tárgyakat szándékosan felgyújtja, tehát a bűn befejezéséhez, a felgyújtani szándékolt tárgyon a láng fellobbanása, azaz a tűz kiütése szükséges; tekintve, hogy Cs. M. azon tette által, hogy két szál égő gyufát D. J. náddal fedett házának tetejére szándékosan feldobott, mindent elkövetett, a mi á háznak lángba borulására szükséges ; mindazonáltal figyelemmel arra, hogy a^ háztető füstölgését Sz. J. észrevevén, a felgyulladást egy dézsa vízzel való leöntés által meggátolta, tehát la ház fel nem gyúlt: ezeknélfogva Cs. M. a gyújtogatás büntette helyett a Btk. 422. §-ának 1. pontj cl GS £1 65. §. alapján a gyújtogatás bűntettének kísérletében mondatik ki bűnösnek. (1884. jul. 24. 4797. sz.) 145. C: Vádlott cselekménye e helyütt is a gyújtogatás kísérletének minősíttetett, mert bár a szalmakötél lángra lobbanj mégis* a csűr, melynek felgyújtására vádlott szándéka irányult, lángot nem fogott és az égő szalmakötél a csűrrel állandó vagy szilárd összeköttetésben nem állott. (1891. ápr. 17. 2735. sz.) 146. C: Tekintve, hogy vádlott a sértett fél kamarájában a forgácsot meggyújtván, arról a tüz az ott volt tűzifára és más tárgyakra is elharapózott, sőt a háztetőhöz !érő gerendán volt seprők és szőlőkarók is pörkölődni kezdtek s a bünvizsgálat összes adataiból kétségtelenül kitűnik, hogy a tűzvész tovább terjedése csakis az idejében alkalmazott oltási munkálatok folytán akadályoztatott meg; tekintve, hogy az előadott tényállásból bizonyítottnak veendő, hogy vádlott a sértett fél által lakott ház végén volt kamarában gerjesztett tüz által a házat gyújtotta fel;