Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

40S Btk. 262. §. engedélyezése azért történt, mert «talán a birót valaki oldalba lökte», gyanúsító, meggyalázó kifejezést képez ugyan, de a meghatározott tényt magában nem foglalván, nyilvános becsületsértés vétségét képezi. (1892. május 3. 506. sz.) 1144. C: Vádlott, midőn D. község képviselőtestülete egyik ülésén megtámadva a megyének azt a határozatát, melylyel az árvapénzek kezelése nem többé a d.-i takarékpénztárra, hanem vagy az «első dunavidéki takarékpénztárira, vagy a «d.-i hitelszövetkezetire bizatott, ama valótlan tényt állította, hogy ez a határozat annak az eredménye, hogy panaszos szolgabíró a megyét a közgyűlésen félrevezette. Habár vádlottnak érdekében is állott, hogy az általa képviselt takarékpénztárra nézve sérelmesnek tartott megyei határozat megváltoztassék, ez a körülmény nem adott neki jogot arra, hogy a szolgabíróra hivatali állásával össze nem férő részrehajlást ráfogjon és ellenében mélyen sértő kifejezéseket használjon. Minthogy tehát a felhozottak szerint kétségtelen, hogy vádlott kifakadásaival és gyanúsításaival Cs. Imre panaszosnak nemcsak jó hírnevét, hanem hivatali eljárását is megbélyegezte, és minthogy azt a községi képviselőtestület ülésén, tehát nyilvánosan tette; ennélfogva a vádbeli cselekmény minősítése és a büntetésre nézve mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztattatik, vádlott a Btk. 262. §-ba ütköző nyilvános becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek. (1894. jan. 24. 4819/93. sz.) Több egyén rágalmazása egy nyilatkozattal. 1145. C: Az alsóbiróságok által elfogadott tényállás szerint vádlott egyes személyeket meg nem nevezve, erre való tekintet nélkül, általánosságban intézte az együtt levő községi képviselők ellen a sértő kifejezéseket és így nem egyes személyek tekintendők megsérelmezetteknek, mely esetben a személyek száma szerinti bűnhalmazat állott volna elő, hanem a képviselőtestület, mint erkölcsi egység lőn megsértve (1895. jan. 15. 451.) — Hasonló határozat: C. 11,772/1883. sz. (a v. azt állította, hogy a felettes tisztek katonai szolgálatának ideje alatt mind zsebében voltak, minth. azonban nyilatkozata egy akaratelhatározásnak kifolyása volt s ugyanazon szavakká], ugyanazon testület irányában haszná'tatott: anyagi bűnhalmazat nem forog fenn). A közigazgatási eljárás befejezéséig rágalmazás miatt eljárás nem indítható1146. (C. 35. sz. döntv.): A bíróság nincs hivatva a községi hatóság által a községi tisztviselő ellen határozatikig kimondott bizalmatlanság esetében az ezen határozat alapjául elfogadott állitások valóságát vagy valótlanságát, akár az indítványozó községi képviselő, akár a határozatot hozott többség valamennyi, vagy egyes tagjai ellen becsületsértés vagy rágalmazás; "simén