Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. '262. §. 407 vagy korcsma, különösen ha abban többen tartózkodnak, nyilvános helyi, égnek, az abban elkövetett büntetendő cselekmény tehát szintén nyilvánosnak veendő). 1141. C: A hatósághoz intézett rágalmazást nyilvánossá nem a beadás helyének nyilvánossága, hanem azon körülmény teszi, hogy a hatósághoz benyújtott kérvény az ügykezelés, az elintézés és kiadás módjánál fogva többek tudomására jut. (1897. jan. 27. 2522. sz.) ="- Nyilvánosnak tekintetett: az adófelügyelőhöz intézett beadványban foglalt rágalmazás (C. 2854/1889. sz.), — kitonaorvosról a sorozó bizottság elnökéhez irt levelében azon állítással elkövetett rágalmazás, hogy katonaköteles egyéneket a szolgálattól csalárd módon és jogtalanul elvont (C. 3938/1889. sz.), — az igazságügyminiszterhez beadott kérvényben (C. 2135/1891. sz.), — a jbirósághoz intézett beadványban (C. 3306/1892. sz.), — ^ körjegyző ellen alispánhoz beadott feljelentésben (C. 4475/1892. sz.), — adótárnok ellen fegyelmi hatóságához beadott feljelentésben elkövetett becsületsértés (C. 2522/1897. sz.), — tanúkihallgatási jegyzőkönyvbe fölvenni követelt s a kormányt rágalmazó állítással elkövetett rágalmazás (Debreczeni T. 604/1893. sz.), — jbiróhoz intézett nyilt levelezőlapon használt s a jbiró hivatali működésére vonatkozó meggyalázó kifejezésekkel elkövetett becsületsértés (C. 1207/1903. sz.). — Nyilvánosnak nem tekintetett: az adóhivatalhoz beadott felebbezésben elkövetett b. s. (C. 1304/1889. sz.), — jbirósághoz intézett beadványban elkövetett rágalmazás (C. 8757/1889. sz.), — a belügyminisztériumhoz intézett beadványban tett rágalmazó nyilatkozat (C. H217/1902. sz.) 1142. Bpesti T.: A Btk. 262. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladékához, mint törvényes ismérv, a sértés elkövetésének nyilvánossága szükséges, azaz hogy a rágalmazó kifejezést sokan hallják, illetve arról sokan értesüljenek. A törvény nem állapítja meg ugyan a nyilvánosság fogalmához szükséges személyek számát, a Btk. 258. és 262 §-ai tartalmának egybevetéséből azonban kétségtelen, hogy a Btk. 262. §-a szerint minősülő rágalmazás vétségének tényálladékához nagyobb nyilvánosság szükséges, mint a Btk. 258. §-a szerint minősülő rágalmazás vétsége tényálladékának megvalósulásához, mert különben a 'Btk. 258. §. fogalmi meghatározásán felül a Btk. 262. §-ában a nyilvánosságnak különös hangoztatására szükség nem volt volna. Minthogy pedig a panasz tárgyát képező, állítólag rágalmazó kifejezéseket tartalmazó levél a magánvádlottnak állítása szerint csupán három embernek, t. i. a terhelt káplánjának és Szenté község tanítójának és harangozójának kezén fordult meg addig, amig1 a községi biró kezéhez jutott s minthogy egyébként a vizsgálat arra sem szolgáltatott adatot, hogy a fent megnevezettek is értesültek a kérdéses levél tartalmáról, a Btk. 262. §-a által megkövetelt nyilvánosság hiánya miatt a terhelt ellen rágalmazás vétsége miatt megindított eljárást megszüntetni és a fenforogni látszó, a Btk. 261. és 258. !§-ai szerint minősülő becsületsértés és rágalmazás vétségének elbírálása végett az iratoknak az illetékes járásbírósághoz leendő áttételét kellett elrendelni. (1896. aug. 17. 6945.) Nyilvános becsületsértés. 1143. C: Vádlottnak a község közgyűlésében panaszos községi bíróra irányzott ama szavai, hogy a bizonyos községbe vezető útnak