Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 95. §. 151 481. C: Miután vádlott, mint a lebontási munkálatok vezetője, gondatlanul járt el, — s miután ez egységes gondatlansága folytán két ember életét vesztette, öt pedig súlyosan megsebesült: őt a Btk. 95. §. alapján egymással eszmei halmazatban álló s a 290. és 310. §§. alá eső vétségekben kellett vétkesnek kimondani. (8974/92. sz.) =- Azonos: C. 2721/1890. sz. (az iparvasut két kocsija gondatlanságból eredt hiányos fékezés folytán kisiklott, minek következtében egy ember szörnyet halt, egy nyomorékká lett), — C 10,288/1892. sz. (v- gondatlanságból három gyermeket elgázolt, egy maghalt, kettő súlyosan megsebesült). = Ellenkező (helyes) Ítéleteket 1 a 96. §-nál (515- és 516- sz-). Egy szándékos cselekménynyel többek megsértése e. h. 482. C: Cs. J. vádlottnak az az egy cselekménye, hogy bántalmazási szándékkal M. I. fejéhez egy poharat vágbtt s azáltal r.emcsak ezen okozott 8—20 napig gyógyuló sértéseket, hanem miután a M. I. fejéről lepattant egy üvegszilánk az ott közelálló M. J.-né homlokát is megsértette, mely sértés 8 napig tartó egészségháboritást vont maga után, megállapítja ugy a Btk. 301. §-ának 2. tételébe ütköző súlyos, valamint az ugyanezen szakasz 3. tételében körülirt könnyű testi sértés két rendbeli vétségét; ebben az esetben pedig, miután e cselekmény a Btk.-nek több rendeletét sérti, a Btk. 95. §-a szerint eszmei bűnhalmazat forog fen. (1900. decz. 18. 5694. sz.) Magánlaksértés, vagyonrongálás és testi sértés e. h. 4SS. C: Vádlottak a Btk. 418. §-ában meghatározott más vagyona megrongálásának vétségével eszmei bűnhalmazatban ievő, a Btk. 330. és 331. §. 2. pontja szerint minősülő magánlak megsértése bűntettének kísérletében mondatnak ki bűnösöknek. Mert: Vádlottak cselekményében a Btk. 330. §-ában meghatározott, és pedig, minthogy az éjjel történt, a 331. §. 2. pontja alá eső bűntett ismérvei feltaláltatnak, de minthogy annak teljes véghezvitelében megakadályoztattak, a Btk. 65. §-a szerint a cselekmény csak kísérletnek tekintendő. Azonban vádlottak ugyanakkor, midőn panaszosok lakába erőszakkal behatolni akartak, evégből a kaput erővel befelé nyomva és feszegetve azt bedöntötték, és a bedűlt kapu által egy ott fekvő szelelőrosta megrongáltatott, mint azt a tanuk bizonyítják. A kapu bedülése vádlottaknak erre irányzott szándékos erőszakos cselekedetéből eredt. Ugyanis a tanuk szerint vádlottak mindaddig nyomták befelé a kaput és feszegették sarkában, mig az be nem dőlt. Ezen szándékos törv.ellenes cselekedetüknek minden következményeiért tehát felelősek, és és igy az azáltal okozott vagyonrongálás is terhükre tudandó. Minthogy azonban ugy a magánlak megsértése, valamint az azzal járó vagyonrongálás is vádlottak egy és feloszthatatlan cselekedetüknek hatásából eredt, és az előbbi súlyosabb büntetendő cselekményt képez, a vagyonrogálás csak mint eszmei bűnhalmazatot alkotó elem jön számi-