Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 89—91. §§• 131 kezesekben szabályoztatik, s a mi az ezen alakulat leníorgása esetében alkalmazandó szabadságvesztés-büntetést illeti, ennek felemelhetéséről a Btk. 97—100. §§-ai állapítják meg a büntetendő szabályt. (1891. nov. 18. 4022. sz.) == Ellenkezőleg: C. 1409/1894. sz. (Minthogy vádlott a vád alapját képező okirathamisitást a további 56 rendbeli bűncselekmények miatt való feieletrevonása előtt követte el s igy a miatt összbüntetés lett volna kiszabandó, cselekménye enyhébb beszámítás alá esik). 402. C: A semmisógi panasznak hely adatik, a tsz., mint esküdtbíróság Ítéletének a büntetés megállapítására vonatkozó része a Bp. 385. §. 3. pontja és 437. §. 3. bekezdése alapján megsemmisíttetik, s v.-ra vonatkozólag1 a 92. §. alkalmaztatik. Indokok : Külerőszakkal elkövetett ölés esetében az alkalmazott erőszak magának a büntetési tényálladéknak egyik elemét képezi, tehát maga a kegyetlenség, amelylyel a tett végrehajtatott, mint súlyosító körülmény különös nyomatékkal nem birhat. (1900. decz. 13. 10611. sz.) 403. C: A Sz. M. sérelmei összefüggésükben durva bántalmazásra mutatnak ugyan, de mert a 11 napig tartott egészségháboritást ama sérelemnek összhatása okozta, azok minősége és mennyisége súlyosító körülmény nem lehet, vagyis kétszeresen számításba nemi jöhet. (1892. okt. 27. 4094. szám.) 404. C: A büntetés megállapításánál csak vádlott egyéni ténykedése, a körülmények, melyek közt azt elkövette, személyes viszonyai, az elhalálozására befolyt mozzanatok lehetnek irányadók; az tehát, hogy egy évben az országban a tüzesetek gyakoriak voltak, a büntetés szigorítását Wnnyival kevésbé vonhatja maga után, mert azt bizonyítottnak venni nem lehet, hogy gyújtogatások okozták volna azokat. (1891. febr. 13. 251. sz.) Nem enyhitö körülmények. (Minősítő és büntetést leszállító körülmények, büntetlen előélet gondatlan és hivatali bűncselekménynél, sértett megbocsátása, pajkosság, közvetlen bizonyíték hiánya, csekély műveltség, társadalmi előítélet párbajnál, kínálkozó alkalom lopásnál, erőszak foka rablásnál.) 405. C: Enyhítő körülményként egyedül a vádlott felindulása vétethetett figyelembe, ez a körülmény pedig a Btk. 307. §. 1. pontjában rendelt büntetés alkalmazásával kellően méltánylást nyert. (1901. márcz. 14. 1471. sz.) — Azonos: C. 11,226/1882. sz. (25 éves vádlott javára a fiatal kor mint enyhítő körülmény nem érvényesíthető), C- 1701/1901. sz. (A mi erős ['elindulás megállapításánál mint annak oka felhozatott, mint enyhítő körülmény már nem jöhet figyelembe), C 10,464/1900. sz. (A mely körülmény íeníorgását az esküdtbíróság valónak el nem ismerte, mint enyhítő körülmény figyelembe nem vehető), C. 6689/1900., C. 962/1902. sz. (Miután a 18 évesnél ifjabb vádlott büntetése a Btk. 87. §-ának alkalmazásával szabatott ki. fiatal kora külön enyhítő körülményként nem érvényesíthető). 9*