Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

132 Btk. 89—91. §§• 406. C: Tekintve, hogy a gondatlanságból elkövetett cselekményeknél, miután azoknál a szándékosság hiányzik, a büntetlen előélet ép oly kevéssé lehet enyhitő körülmény, mint az, hogy a rovott előélet nem szolgálhat súlyosítóul, s ehez képest az) alsóbiróságilag vádlott javára a büntetlen előéletre alapított enyhitő körülmény helyesnek el nem fogadható. (1886. febr. 4. 4566/1885. sz.) = Azonos: C. 8374/1900. sz. =• Ellenkező: C. 7027/1890. sz. (Gondatlanságból elkövetett cselekménynél a visszaesés súlyosbító, tehát a büntetlen előélet enyhitő körülmény), C. 7798/1890. sz. 407. C: A büntetlen előélet közhivatalnoknál nem jöhet enyhitő számba. (1900. decz. 13. 5606. sz.) 408. C: Az a körülmény, hogy sértett a vádlottaknak megbüntetését nem kívánta, miután a vádbeli cselekmény hivatalból üldözendő büntetendő cselekményt képez, a vádlottak büntetésének kiszabásánál enyhitő körülményül fel nem hozható. (1900. márcz. 27. 8532/899. sz.) 409. C: A gonosz szándék magában a cselekményben foglaltatik s azon indok, hogy vádlott nem annyira gonoszságból, mint inkább pajkosságból követte el a tettet, enyhítőül be nem számitható. (1887. nov. 24. 1946. sz,) ==• Azonos: C. 3097/1886. sz. 410. C: Tekintve, hogy a műveltségnek legalacsonyabb fokán álló ember is tudja, hogy lopni nem szabad; tekintve, hogy az ügyiratokban semmi nyoma sincs annak, hogy vádlott nyomorban szenvedett volna: a nevelés hiánya és a nyomor enyhitő körülményül nem fogadhatók el. De az sem képez enyhitő körülményt, hogy V. D. vádlott ellen csakis összetett bizonyíték alapján mondható ki a bűnösség; mert az, hogy mely nemű bizonyítékok eredményezik a bíróban azon meggyőződést, mely vádlottat bűnösnek nyilvánítja: a vádlott által elkövetettnek ítélt cselekmény enyhébb vagy súlyosabb bűnösségére teljesen közömbös. A bizonyíték lényegesen fontos, a meggyőződés keletkezésének tényező eleme: de a bűnösség megállapítására elegendő teljes meggyőződést közvetítő bizonyítékok mellett ezeknek egyenes vagy közvetett volta teljesen befolyástalan. Nem volt elfogadható enyhitő körülmény gyanánt a kedvező alkalom sem; mert ha erre vonatkozólag' az alsóbbfoku bíróságok abból a szempontból indulnak ki, hogy V. D. vádlott mint kályhafüto ezen szolgálati viszonyánál fogva a lopást feltűnés nélkül s akadálytalanul inkább a kínálkozó, mint szándékosan keresett alkalommal követte el; akkor ez a körülmény, tekintve, hogy a nevezett vádlott ezzel a bizalommal visszaélt s ezáltal a szolgálati hűséget megszegte, nem enyhitő, hanem súlyosító körülményt képez. (1889. nov. 28. 5456. sz.) = Ellenkező C.: A mások gondatlansága által nyújtott alkalom csábítása enyhitő körülmény. (1884. szept- 25- 4358.)