Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
2 Mk, 1. §. Indokok: Vádlott a végett vette át a reábízott ruhát, hogy azt átalakítsa, — a ruha kiadását pedig azért tagadta meg, mert neki a panaszosnő a munkabért megfizetni vonakodik. Annak elbírálása, vajon panaszlott a ruhát jogellenesen tartja-e vissza: a polgári bíróság jogköréhez tartozik. (1880. decz. 27. 37.803. sz.) C: Hh. (3223/81. sz.) 6. A vád tárgya sikkasztás volt (355. §•)• C: A zálogban birt idegen ingó dologra vonatkozó megtartási jognak a zálogidő lejártával, önhatalmú elhasználással lett érvényesítése csak polgári útra tartozó kártérítési jogosultságot állapit meg, valamint nem büntetendő az, a ki a zálogban birt tárgyakból őt megillető kielégítését a törvényes eljárás mellőzésével maga eszközli. (9609/887. sz.) 7. A vád tárgya sikkasztás (355. §•) voltC: Minthogy vádlottal az ügynökség vitelére szerződés nem köttetett, hanem a vádlott a «szokásos» jutalékra való igénynyel neveztetett ki ügynöknek, minthogy továbbá vádlott a biztosító-társasággal leszámolási viszonyban állott és az általa behajtott dijakból a neki járt járulékot levonhatta: tekintettel a Kt. 284. §. intézkedésére, polgári per utján bírálandó el az, vajon jogosult-e vádlottnak az a követelése, hogy őt a társaság részére szerzett, de ügynöksége megszűntéig még le nem járt dijváltók után is jutalék illeti, úgyszintén az is, vajon vádlott a kérdéses czimen jogosan tartotta-e vissza a panasz tárgyává tett összegeket, (10.157/90. sz.) 8- Az alsófoku bíróságok csalást állapítottak meg. C: Tekintve azon benső viszonyt, mely a panaszos és vádlott között íenforgott, vádlottnak azon egyszerű Ígérete, hogy panaszost nőül veszi, ha neki egy öltözéket készíttet, s midőn ezt megnyerte, igéretét be nem váltotta: a csalás lényeges kellékét, a ravasz fondorlatot nélkülözi. (7985/86. sz.) 9. A törvényszék csalást (379. §•) állapított megDebreczeni T.: Vádlott a csalás vétségének vádja alól felmentendő volt, mert cselekményében a ravasz fondorlattal tévedésbe ejtés, vagy tévedésben tartás fel nem található. Vádlott ugyanis nem kápráztató cselekvéssel birta reá a panaszost a 8 véka szilva megrendelésére s 55 krajczár foglaló adására; hanem szilva vásárlásra hiván fel őt, ígérte, hogy a megrendelt szilvát részére a kikötött határidőben szállítani fogja: igéretét, a foglalóval biztosított szerződési kötelezettséget azonban nem teljesité. ígéretének nem teljesítése egyszerű hazugság. Az egyszerű hazugság pedig, valamint a szerződési kötelezettség meg nem tartása, habár a szerződés annak meg nem tartására irányzott szándékkal köttetett is meg, ravasz fondorlatnak nem tekinthető. (2459/92. sz.) C: Hh. (955/93. sz.)