Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 2. §. 3 Enyhébb törvény. 10. C. : Valamely cselekményre megállapított büntetésnek viszonylag súlyosabb vagy enyhébb volta nem határozható meg csupán az azon cselekményre a törvényben megállapított rendes büntetési tételből, hanem számbaveendő azon büntetési tétel is, melynek alkalmazása a kérdéses cselekménynek rendkívüli enyhítő körülmények fenforgása esetére a törv. által rendelve, illetőleg megengedve van. Egyáltalán nem csupán a rendes büntetési tételek, hanem az egész büntetési rendszer és így a biró enyhitési jogára nézve a törvényben vont határok tágabb vagy szűkebb volta, továbbá a törv. szerinti hatályok és a mellékbüntetések együttes és egymáshoz való viszonyítása képezik azon elemeket, melyek összeségének számbavételéből származó eredmény adja meg az alapot, melyen az emiitett szempontból való viszonyítás eszközlendő. (1880. decz. 20. 11.306. sz.) A Btk. 2. §-a alapján kihágássá átváltoztatandó vétség elévülése. (C. 3. sz. döntv.) 11. C: Azon vétségek büntethetőségének elévülése, vagy el nem évülése, melyek a Btk. 2. §-a alapján kihágásnak minősíttetnek: az elévülésnek a kihágásokról szóló törv.-ben meghatározott szabályai (k. b. t. k. 31. §-a) szerint számítandó. Indokok: Tekintve, hogy a magyar Btk. hatálybalápte előtt elkövetett büntetendő cselekményekre nézve, annak 2. §-a szerint az előbbi törv.-ek szabályok vagy gyakorlat intézkedései közül a legenyhébb alkalmazandó; tekintve, hogy e szerint oly cselekmény, mely az előbbi törv., illetőleg gyakorlat szerint kihágást képezett, habár a magyar Btk. szerint vétséget képezne is, csak kihágásnak minősithető s ehhez képest büntethető; tekintve végre, hogy az idézett törv. ama intézkedése kivétel nélkül mindazon jogszabályokra figyelembe veendő, melyek valamely cselekményre alkalmazandók volnának: ebből folyólag oly cselekményre nézve, mely az előbbi gyakorlat szerint kihágást képezett, a Btk. szerint azonban vétséget képezne, de a Btk. 2. §-a alkalmazásával jelenleg is kihágásnak minősítendő; az elévülés tekintetében a határidő nem a Btk. 106. §-ának 5. bekezdése, hanem a kihágásokról szóló Btk. 31. §-a szerint számítandó. (1882. jan. 30.) Lopás vétsége az időközben életbelépett enyhébb törvény alapján kihágássá vált. 12. C: Tekintve, hogy a lopás tárgyai jelen esetben a káros gyümölcsös kertjéből kiásott szilvafacsemeték voltak, a más kertiében levő facsemeték kiásása pedig a mezei rendőrségről szóló 1894: XII. tcz. 93. §-ának c) pontja szerint csak kihágás; tekintettel továbbá arra,