Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 79- §. 107 büntetendő cselekmény lévén, vádlott bűnösségét megállapítani kellett. Tekintve mindazonáltal, hogy Sz. K.-nak személye ellen szándékolt merénylet elkövetésére irányzott cselekedetével okozott előzmények után újbóli megjelenése alkalmas volt arra, hogy vádlottban* a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen, melynek behatása alatt vádlott rögtön nem ismerhette fel a határt, melyen a további végzetes védelem megszűnt szükséges lenni, aki tehát félelemből tulhágta a jogos védelem határait, ezen cselekmény a Btk. 79. §-ának 3. bekezdése értelmében büntetés alá nem vonható. (1887. április 14. 5236/1S86. sz.) = Azonos: C. 7485/1890. sz. (Vádlott cselekménye a Btk. 79. §-ának 3 beekezdése alapján nem büntethetőnek mondatott ki). = Az esetek többségében a C. ellenkezőleg határoz. 334. Az alsóbiróságok vádlottat a Btk. 306. §-a alapján büntették. C. a 79. §. 3-ik bekezdése alapján felmentette. C: Tekintve, hogy P. L. J. békességesen állott gunyhója előtt, midőn L. A. őt meglátván, karóval ellátva, egyenesen neki tartott, a mi L. J.-ben alaposan felébreszthette megtámad tatásának félelmét; tekintve, hogy vádlottnak erre annál komolyabb oka lehetett, mert felszólítás daczára is, L. A. tovább is közeledett vádlott felé, a mi által ebben a közvetlen veszély félelme csakis megerősödött; tekintve, hogy a midőn ezen előzmények után L. J., az őt közvetlenül fenyegetett veszélyes megtámadtatást a megtámadó ellen irányzott ütésével megelőzte: ezzel az őt fenyegetett veszélyt hárította el magától s eszerint jogos védelmet gyakorolt; a jogos védelem határainak félelemből való túllépése pedig a Btk. 79. §-á,nak 3. bekezdése értelmében nem büntethető: vádlottat felmenteni kellett. (1887. szept. 15. 7013. sz.) =- Azonos: C. 5548/1887. sz. (Sértett vádlottat a korcsmában verekedés közben megszúrta, leteperte, fojtogatta. A jelenvoltak szétválasztották őket, de azok távoztával újból összementek s vádlott egy doronggal két oly ütést mért sértett fejére, hogy az belehalt), C. 4170/1888. sz. (Vádlott éjjel a vele ellenséges viszonyban állott, ismételten fenyegetődző s most is káromkodva reátörő sértettet agyonlőtte), C. 139/1889. sz. (Vádlott sa.'át iszákos anyja ellenében védelmére kelt nejének. Ekkor anyja megragadta a vádlott heregolyóit s azokat összeszorítva, őt az utczára vonszolta s ütlegelte. A fájdalmában jajgató vádlott egy kézügyben levő fejszét ragadva azzal halált okozó ütést mért anyjára. Cselekménye a Btk. 79. §-ának 3. bekezdése alapján nem vonatott büntetőjogi beszámítás alá), C. 8995/1889. sz. (A sértett a mezőről birkát lopott, a vádlott ennek hirére kocsin utána eredt, utóiérte, a juhot követelte. Sértett nyitott késsel rohant rá, mire vádlott egy juhászbottal fejen ütötte s halálát okozta), C. 3561/1889. sz. (Vádlott apját, ki a korcsmából ittasan hazatérve megtámadta, s fojtogatta., a kezébe akadt késsel önvédelemben megszúrta. Apja a szúrás következtében meghalt), C. 8497/1890. (Vádlott kerülő éjjel, baltával ellátva falopáson érte sértettet, a kin, midőn elfogatását megakadályozni igyekezett, súlyos testi sértést ejtett), C. 1090/1891. sz. (Vádlott előzőleg vészlövésekkel iparkodott a sértettet elriasztani, ez azonban rátámadt s torkon ragadta. Vádlott agyonlőtte), C. 9886/1891. sz. (Vádlott a 79. §. 3. pontja alapján a vád alól fölmentetik), C. 1740/1892. sz. (A sértett a mit sem sejtő vádlottat hátulról ugy fejbe ütötte, hogy leesett, ezután még egy ütést mért a karjára, vádlott pedig felemelkedni akarva, a nélkül hogy hátranézett volna, baltával hátrafelé vágott, ez a vágás sértett halálát okozta),