Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 79- §. 95 hátrált, de midőn itt magát végveszélyben látta, egy botot vett fel a azaal D. Mihályt ugy főbe vágta, hogy ez még az este meghalt. Az alsóbiróságoík D. Istvánt elitélték. C: A tényállásból kitűnik, hogy vádlott késsel, tehát életveszélyes eszközzel lett megtámad tatása pillanatában, támadója irányában jogos védelemben forgott és ennélfogva cselekményének beszámithatósága a Btk. 79. §-a értelmében ki van zárva. (1881. 370. sz.) = Azonos: C. 4900/1884. sz. (Vádlott a dulakodás folyamán sértettet, ki lakásába behatolt, s őt töltött fegyverrel ütötte, összeszurkálta), C 4073/1884. sz. (Vádlott sértettet, ki kétszer fejbe vágta, midőn ez fejszéjét harmadszor is ütésre emelte, ugy szúrta meg, hogy rögtön meghalt), C. 2607/1886. sz. (Vádlott eiső álmából felébredve látta, hogy sértett nejét megb?csteleniteni akarja, rávágott, mire ez kést rántott azzal a fenyegetéssel, hogy megöli. A vádlott még csillapította s mikor az sikertelen maradt, vasruddal feléje ütött s halálosan találta), C. 6044/1887. sz. (Vádlott sértettet, ki őt előbb nyujtófával fejbe ütötte s azutáp hasán meg is szúrta, majd az ágyra teperte és fojtogatni kezdte az annak kezéből kirántott késsel halálosan megszúrta), O. 8466/1890. sz. (Vádlott sértetten, ki őt az utczaajtóban minden ok nélkül bottal megtámadta s rajta könnyű testi sértést okozott, a védelmül felkapott kapával halált okozott sértést ejtett), C. 4931/1892. sz. (Vádlott sértettet, ki egy hasábfával támadta meg, földhöz vágta ugy, hogy meghalt), C. 8556/1893sz. (Vádlott a bottal intézett támadás ellen bottal védekezett s csak akkor vette elő kését s okozott halálos sebet, mikor az elhalt kést rántott, sőt meg is sebezte), C. 12,259/1896. (Vádlott a kapával rátámadó sértetten halálos szúrást ejtett), C. 7599/1901. sz. (Sértett a vádlottat négyszer, összhatásukban életveszélyesen megszúrta, ez kést rántott s ugy szúrta meg támadóját, hogy az belehalt). 310. C: Tekintve, hogy D. P. a végrehajtásnak ellenszegült, ugy, hogy karhatalmat kellett alkalmazni, tekintve, hogy ugyanakkor a végrehajtási közegek előtt kijelentette, hogy őt csak halva fogják házából kivinni, de előbb másnak is meg kell halnia, s bezárkózva, a házat megközelítő karhatalom tagjaira lövéseket tett, majd pedig az ajtónak betörése után P. Sz. csendlegényt fejszével megrohanta; ezen bebizonyított körülmények közt P. Sz. vádlottnak azon cselekménye, hogy lőfegyverét használva, D. P.-t lábán lőtte, büntetendő cselekményt nem képez, mert P. Sz. D. P. által jogtalanul támadtatván meg, közvetlen veszélynek volt kitéve és a jogos védelem a Btk. 79. §-a értelmében a cselekmény beszámithatását kizárja. (1881. 3699. sz.) = Azonos: C. 2484/1882. sz. (Vádlott a laskanyujtóval jogtalanul rátámadó sértettet az ágyba dobta), C. 1949/1887. sz. (Vádlott a kapával akkor ejtett sértést a sértetten, mikor az bottal ráütött s botját másodszor is ütésre emelte), C. 4614/1890. sz. (Vádlott a sértettet, ki nyitott késsel nekiment meglökte illetve arczul ütötte), C. 4562/1892. sz. (Vádlott sértett ellen, ki ok nélkül bántalmazta s földhöz vágva fojtogatta, ez alatt használta kését, hogy magát megvédelmezze), C. 10,380/1892., C. 9744/1892. sz (Sértett ittas állapotban hazatérte helyett vádlottak házához tévedt, őket éjjeli nyugalmukból fellármázta s békésen távozni nem akarván, e miatt közte és az egyik vádlott közt verekedés támadt, miközben megsérült- Vádlott fölmentetett, mert az elhalt kezdte a tettlegességet azon kijelentéssel, hogy vádlott neje az ő neje, s vádlottat az ágyra gyúrva fojtogatta s ekkor szúrta meg vádlott), C. 11,889/1897. sz. (Vádlott a fenyegetően rátámadó sértett elől hátrált, a meddig lehetett, azután a keze ügyébe eső i'ükaparóval súlyos testi sértést ejtett rajta), C- 1528/1903- sz. (Sértett késsel támadt vádlottra, ki kapával vállára ütött s midőn leesett, ütlegelte, mikor